Nem jutalmazza többletpontokkal a Miskolci Egyetem az MCC-s középiskolásokat

Egyelőre nem fog pontokat érni a Mathias Corvinus Collegium középiskolás programjának elvégzése.

  • Székács Linda

"A Miskolci Egyetemen nem jár intézményi többletpont a Matthias Corvinus Collegium középiskolás programjának elvégzéséért a 2024. évi és 2025. évi felsőoktatási felvételi eljárásokban" - válaszolta az Eduline kérdésére a Miskolci Egyetem.

Az intézményt azt követően kérdeztük meg arról, hogy jutalmazzák-e, és ha igen, akkor hány ponttal a Mathias Corvinus Collegium középiskolás programjának elvégzését, hogy kiderült, 2024-től a győri Széchenyi István Egyetemen ezért 70, 2025-től pedig a Szegedi Tudományegyetemen 20, a Pécsi Tudományegyetemen 10 pont jár majd a hallgatóknak.

Arról, hogy pontosan milyen szabály teszi lehetővé, hogy a középiskolások a kormányközeli MCC programjának elvégzéséért is pontokat kapjanak az egyetemi felvételi eljárásban, ebben a cikkünkben írunk:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.