Miért járhat pluszpont 2024-től az MCC tagságra vagy a hitéletre?

A válasz az átalakított felsőoktatási felvételiben keresendő.

  • Székács Linda

Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy 2024-től a győri Széchenyi István Egyetem 70 többletpontot ad azoknak a felvételizőknek, akik elvégzik a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programját. Nem sokkal később a legnagyobb vidéki intézmények is bejelentették, hogy a későbbiekben valamilyen formában jutalmazzák majd a program elvégzését.

Ahogy azt korábban már megírtuk, a Pécsi Tudományegyetem öt karán, Állam- és Jogtudományi Karon, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, valamint a Műszaki és Informatikai Karon 10 pontot ér majd a Fidesz "janicsárképzőjeként" emlegetett intézmény programjának elvégzése. A Szegedi Tudományegyetemen ugyanezért 20 pontot adnak majd, a Debreceni Egyetem pedig a megkeresésünkre azt írta;

"A Mathias Corvinus Collegium kurzusaival kapcsolatos hallgatói pontbeszámítás a Debreceni Egyetem esetében legközelebb a 2026/2027-es tanév kontextusában értelmezhető, mivel az intézmény Szenátusát az a kötelezettség terheli, hogy a kérdéses tanév megkezdését megelőzően legalább két évvel meghozott döntése eredménye kerülhet a felvételi tájékoztatóba.

Ezen kötelességének a Szenátus 2024. év folyamán eleget fog tenni, mert a felvételi tájékoztatóban szerepeltetendő adatok az egyetem 13 karán, több mint 300 szak esetében állapítandó meg. Ennek következtében egy rendkívül mélyreható, alapos és szerteágazó alapozó munka szükséges a Szenátus döntése előtt, melynek eredményéről – amennyiben Önök számára még aktuális lesz – szívesen nyújtunk tájékoztatást a törtvény által meghatározott keretek között."

A Miskolci Egyetemtől egyelőre nem kaptunk választ.

A többletpontokra való jogosultságot az MCC azzal indokolta, hogy a programban részt vevő diákok szombatonként „intenzív képzési alkalmakon, klubdélutánokon, valamint e-learning-kurzusokon vesznek részt”, egy félév sikeres teljesítése érdekében pedig „szemeszterenként legalább 30-40 órát töltenek tanulással, az iskolai tevékenységükön felül.”

Frissítés (2023.11.09)

Lapunknak küldött válaszában a Miskolci Egyetem azt írja, a 2024. évi és 2025. évi felvételi eljárásban nem jutalmazzák pontokkal az MCC középiskolás programját.

Paksi érettségi, lego, hitélet

Nem ez az egyetlen furcsa dolog, ami 2024-től többletpontokat ér majd az egyetemi jelentkezésnél.

A Dunaújvárosi Egyetemen például 50 extra pontot kaphatnak azok a diákok, akik Pakson vagy Dunaújvárosban érettségiznek, és a tanulmányaikat a dunaújvárosi felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni. Ugyanakkor ennél még többet, a maximálisan kiosztható 100 pontot kapják majd meg azok a jelentkezők, akik a Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikumában szereznek érettségi bizonyítványt, és szintén a Dunaújvárosi Egyetemen tanulnának tovább.

De pontokat érhet az is, ha valaki remekül tud legózni, vagy egyházi iskolába járt.

Az Óbudai és az Edutus Egyetemen  20, 40 vagy akár 80 és 100 pontot is érhet, ha valaki részt vesz a FIRST Lego League Challenge nevű legoverseny megyei- vagy középdöntőjén, vagy esetleg az országos döntőn, ahol még helyezést is ér el. Az egyházi egyetemek pedig bőkezűen jutalmazzák a hitéletet, azon belül is azt, ha valaki egyházi középiskolába járt, részt vett a hittanórákon, esetleg még érettségizett is belőle, vagy ha a tanulmányai mellett templomi szolgálatot látott el, ministrált, vagy önkénteskedett valamilyen egyházi szervezetnél, például a Magyar Református Szeretetszolgálatnál.

Ez pedig még mindig csak néhány példa azok közül, hogy mikre adnak extra pontokat 2024-től a felsőoktatási intézmények.

Hogyan lehetséges?

A 2022-ig érvényben lévő felsőoktatási felvételi rendszere szerint az elmúlt években az intézmények a következő jogcímeken adhattak többletpontokat:

  • emelt szintű érettségi vizsga,
  • nyelvtudás,
  • esélyegyenlőség (hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás),
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél,
  • szakképesítés,
  • sporteredmény,
  • önkéntes tartalékos katonai szolgálat,

amiknek az "összegét" az állam központilag határozta meg.

2022. júliusában viszont a kormány bejelentette a felsőoktatási felvételi átalakítását, amiről Csák János kultúráért és innovációs miniszter úgy nyilatkozott;

"Egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el a kormány, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez".

A változtatás egyik legjelentősebb eleme a minimumponthatárok eltörlése mellett az, hogy az egyetemek központilag meghatározott szabályok helyett egyénileg dönthetnek arról, hogy mikre adnak többletpontokat, és pontosan mennyit. Egységes szabályok helyett tehát 2024-től egyetemenként eltérő, hogy hány pont jár például a nyelvvizsgára, a sporteredményekre, az esélyegyenlőségre, és hogy jutalmazzák-e majd valahogyan többek között az MCC tagságot, vagy nem.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.