2022-ben az oktatási szektorban volt a legmagasabb a zsarolóvírusok aránya

A felmérésben résztvevő felsőoktatási szervezetek 79%-a, míg az alap-és középfokú oktatási szervezetek 80%-a számolt be arról, hogy zsarolóvírus általi támadás érte a rendszerüket, ami jóval magasabb arány a 2021-es adatokhoz képest.

A Sophos – The State of Ransomware in Education 2023 – felmérésében informatikai és kiberbiztonsági vezetőket kérdeztek meg világszerte, hogy mennyi zsarolóvírus-támadás érkezett hozzájuk 2022-ben. A megkérdezésben 200 alapszintű és 200 felsőoktatási intézmény szakemberei is részt vettek – állami- és magánintézményekből egyaránt.

Mint kiderült, az oktatási szektort érintő vírusok indítékai hasonlóak a más területeket érintő zsaroló támadásokhoz, de lényegesen több támadás éri az oktatási intézményeket, amelyben feltört hitelesítési adatok szerepelnek.

Míg 2021-ben a felsőoktatási szervezetek 64%-a, az alap- és középfokú oktatási szervezetek 56%-a számolt be vírus általi támadásról, addig 2022-re ezek az arányok jócskán megemelkedtek – az előbbi 79%-ra az utóbbi pedig 80%-ra.

Ezen kívül a szektor a követelések kifizetésének is az egyik legmagasabb arányáról számolt be. A felsőoktatásban zsarolóvírus-támadás szenvedő intézmények 56%-a kifizette a váltságdíjat, az alap-és középfokú képzési helyeknek is hasonló aránya, 47%-a fizette ki a követelt összeget. Ezek viszont jelentősen megnövelték a helyreállítások költségeit.

A váltságdíjat kifizető felsőoktatási intézmények költségei átlagosan 1,31 millió dollárba kerültek, amibe nem tartozik bele a kizsarolt pénz. Ezzel szemben a biztonsági másolatot használók költsége "csak" 980 ezer dollárt jelentett, ami lényegesen kevesebb az előbbihez képest.

A Sophos szerint a többlépcsős hitelesítés hiánya az oktatásban még nagyobb kockázatott jelent az ilyenfajta visszaélésekkel szemben.

Hackertámadásokról itthon is elég sűrűn lehet hallani, utoljára a Debreceni Egyetem Neptunját törték fel májusban, de nem sokkal előtte áprilisban hat másik egyetem rendszerébe sikerült illetékteleneknek bejutni. De nem csak az egyetemeken okoznak ezek a kibertámadások problémát, a KRÉTA tanulmányi rendszere ugyanúgy kapott már számos támadást az elmúlt időben, amin nem segít az sem, hogy az alkalmazás adatvédelme komoly fejlesztésre szorulna.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.