A felmérésben résztvevő felsőoktatási szervezetek 79%-a, míg az alap-és középfokú oktatási szervezetek 80%-a számolt be arról, hogy zsarolóvírus általi támadás érte a rendszerüket, ami jóval magasabb arány a 2021-es adatokhoz képest.
A Sophos – The State of Ransomware in Education 2023 – felmérésében informatikai és kiberbiztonsági vezetőket kérdeztek meg világszerte, hogy mennyi zsarolóvírus-támadás érkezett hozzájuk 2022-ben. A megkérdezésben 200 alapszintű és 200 felsőoktatási intézmény szakemberei is részt vettek – állami- és magánintézményekből egyaránt.
Mint kiderült, az oktatási szektort érintő vírusok indítékai hasonlóak a más területeket érintő zsaroló támadásokhoz, de lényegesen több támadás éri az oktatási intézményeket, amelyben feltört hitelesítési adatok szerepelnek.
Míg 2021-ben a felsőoktatási szervezetek 64%-a, az alap- és középfokú oktatási szervezetek 56%-a számolt be vírus általi támadásról, addig 2022-re ezek az arányok jócskán megemelkedtek – az előbbi 79%-ra az utóbbi pedig 80%-ra.
Ezen kívül a szektor a követelések kifizetésének is az egyik legmagasabb arányáról számolt be. A felsőoktatásban zsarolóvírus-támadás szenvedő intézmények 56%-a kifizette a váltságdíjat, az alap-és középfokú képzési helyeknek is hasonló aránya, 47%-a fizette ki a követelt összeget. Ezek viszont jelentősen megnövelték a helyreállítások költségeit.
A váltságdíjat kifizető felsőoktatási intézmények költségei átlagosan 1,31 millió dollárba kerültek, amibe nem tartozik bele a kizsarolt pénz. Ezzel szemben a biztonsági másolatot használók költsége "csak" 980 ezer dollárt jelentett, ami lényegesen kevesebb az előbbihez képest.
A Sophos szerint a többlépcsős hitelesítés hiánya az oktatásban még nagyobb kockázatott jelent az ilyenfajta visszaélésekkel szemben.
Hackertámadásokról itthon is elég sűrűn lehet hallani, utoljára a Debreceni Egyetem Neptunját törték fel májusban, de nem sokkal előtte áprilisban hat másik egyetem rendszerébe sikerült illetékteleneknek bejutni. De nem csak az egyetemeken okoznak ezek a kibertámadások problémát, a KRÉTA tanulmányi rendszere ugyanúgy kapott már számos támadást az elmúlt időben, amin nem segít az sem, hogy az alkalmazás adatvédelme komoly fejlesztésre szorulna.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
