2022-ben az oktatási szektorban volt a legmagasabb a zsarolóvírusok aránya

A felmérésben résztvevő felsőoktatási szervezetek 79%-a, míg az alap-és középfokú oktatási szervezetek 80%-a számolt be arról, hogy zsarolóvírus általi támadás érte a rendszerüket, ami jóval magasabb arány a 2021-es adatokhoz képest.

A Sophos – The State of Ransomware in Education 2023 – felmérésében informatikai és kiberbiztonsági vezetőket kérdeztek meg világszerte, hogy mennyi zsarolóvírus-támadás érkezett hozzájuk 2022-ben. A megkérdezésben 200 alapszintű és 200 felsőoktatási intézmény szakemberei is részt vettek – állami- és magánintézményekből egyaránt.

Mint kiderült, az oktatási szektort érintő vírusok indítékai hasonlóak a más területeket érintő zsaroló támadásokhoz, de lényegesen több támadás éri az oktatási intézményeket, amelyben feltört hitelesítési adatok szerepelnek.

Míg 2021-ben a felsőoktatási szervezetek 64%-a, az alap- és középfokú oktatási szervezetek 56%-a számolt be vírus általi támadásról, addig 2022-re ezek az arányok jócskán megemelkedtek – az előbbi 79%-ra az utóbbi pedig 80%-ra.

Ezen kívül a szektor a követelések kifizetésének is az egyik legmagasabb arányáról számolt be. A felsőoktatásban zsarolóvírus-támadás szenvedő intézmények 56%-a kifizette a váltságdíjat, az alap-és középfokú képzési helyeknek is hasonló aránya, 47%-a fizette ki a követelt összeget. Ezek viszont jelentősen megnövelték a helyreállítások költségeit.

A váltságdíjat kifizető felsőoktatási intézmények költségei átlagosan 1,31 millió dollárba kerültek, amibe nem tartozik bele a kizsarolt pénz. Ezzel szemben a biztonsági másolatot használók költsége "csak" 980 ezer dollárt jelentett, ami lényegesen kevesebb az előbbihez képest.

A Sophos szerint a többlépcsős hitelesítés hiánya az oktatásban még nagyobb kockázatott jelent az ilyenfajta visszaélésekkel szemben.

Hackertámadásokról itthon is elég sűrűn lehet hallani, utoljára a Debreceni Egyetem Neptunját törték fel májusban, de nem sokkal előtte áprilisban hat másik egyetem rendszerébe sikerült illetékteleneknek bejutni. De nem csak az egyetemeken okoznak ezek a kibertámadások problémát, a KRÉTA tanulmányi rendszere ugyanúgy kapott már számos támadást az elmúlt időben, amin nem segít az sem, hogy az alkalmazás adatvédelme komoly fejlesztésre szorulna.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.