A felmérésben résztvevő felsőoktatási szervezetek 79%-a, míg az alap-és középfokú oktatási szervezetek 80%-a számolt be arról, hogy zsarolóvírus általi támadás érte a rendszerüket, ami jóval magasabb arány a 2021-es adatokhoz képest.
A Sophos – The State of Ransomware in Education 2023 – felmérésében informatikai és kiberbiztonsági vezetőket kérdeztek meg világszerte, hogy mennyi zsarolóvírus-támadás érkezett hozzájuk 2022-ben. A megkérdezésben 200 alapszintű és 200 felsőoktatási intézmény szakemberei is részt vettek – állami- és magánintézményekből egyaránt.
Mint kiderült, az oktatási szektort érintő vírusok indítékai hasonlóak a más területeket érintő zsaroló támadásokhoz, de lényegesen több támadás éri az oktatási intézményeket, amelyben feltört hitelesítési adatok szerepelnek.
Míg 2021-ben a felsőoktatási szervezetek 64%-a, az alap- és középfokú oktatási szervezetek 56%-a számolt be vírus általi támadásról, addig 2022-re ezek az arányok jócskán megemelkedtek – az előbbi 79%-ra az utóbbi pedig 80%-ra.
Ezen kívül a szektor a követelések kifizetésének is az egyik legmagasabb arányáról számolt be. A felsőoktatásban zsarolóvírus-támadás szenvedő intézmények 56%-a kifizette a váltságdíjat, az alap-és középfokú képzési helyeknek is hasonló aránya, 47%-a fizette ki a követelt összeget. Ezek viszont jelentősen megnövelték a helyreállítások költségeit.
A váltságdíjat kifizető felsőoktatási intézmények költségei átlagosan 1,31 millió dollárba kerültek, amibe nem tartozik bele a kizsarolt pénz. Ezzel szemben a biztonsági másolatot használók költsége "csak" 980 ezer dollárt jelentett, ami lényegesen kevesebb az előbbihez képest.
A Sophos szerint a többlépcsős hitelesítés hiánya az oktatásban még nagyobb kockázatott jelent az ilyenfajta visszaélésekkel szemben.
Hackertámadásokról itthon is elég sűrűn lehet hallani, utoljára a Debreceni Egyetem Neptunját törték fel májusban, de nem sokkal előtte áprilisban hat másik egyetem rendszerébe sikerült illetékteleneknek bejutni. De nem csak az egyetemeken okoznak ezek a kibertámadások problémát, a KRÉTA tanulmányi rendszere ugyanúgy kapott már számos támadást az elmúlt időben, amin nem segít az sem, hogy az alkalmazás adatvédelme komoly fejlesztésre szorulna.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
