Az ELTE is bevezeti a kétfaktoros hitelesítési rendszert
A továbbiakban nem lesz könnyű dolguk azoknak, akik illegálisan próbálnak behatolni az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanulmányi rendszerébe.
Székács Linda
"A közelmúlt IT biztonságot érintő incidensei szükségessé tették, hogy a Neptunba való belépés biztonságosabb megoldást kapjon az eddigi, pusztán jelszóra támaszkodó módszernél. A mai naptól kezdve a Neptun webes felületére való belépéskor a felhasználók azonosítása kétlépcsőssé vált"- szerepel abban az emailben, amit az Eduline egy az Eötvös Loránd Tudományegyetemre járó hallgatója kapott.
Ahogy korábban már megírtuk, a támadásoknak leggyakrabban áldozatául eső, általános- és középiskolás diákok adatait tartalmazó KRÉTA tanulmányi rendszerben a napokban vált elérhetővé a kétfaktoros belépés, megnehezítve ezzel azoknak a dolgát, akik illegálisan próbálnak hozzáférni a rendszerben tárolt érzékeny adatokhoz. A rendszert ugyanis az elmúlt időszakban többször is feltörték, egy alkalommal ráadásul 13 és 15 éves diákok, de az is előfordult, hogy egy középiskolás tanuló a tanára jelszavát megszerezve többször is hiányzásokat törölt a tanulmányi rendszerből.
De nem csak a KRÉTA, hanem a felsőoktatásban használt Neptunnak is hányattatott sorsa volt az elmúlt időszakban. Áprilisban - közvetlenül a tavaszi vizsgaidőszakot megelőzően - például kibertámadás miatt napokra leállt a Pécsi Tudományegyetemen, de olyan is volt, hogy valaki a Telex nevében küldözgetett trágár üzeneteket a hallgatóknak.
Hogy ez ne történjen meg még egyszer, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a kétlépcsős hitelesítési rendszer bevezetése mellett döntött. Az első lépcső továbbra is a már megszokott, jelszó alapú azonosítás, második lépésként viszont egy rövid ideig érvényes, számjegyekből álló kód begépelése szükséges, amit vagy egy okostelefonos alkalmazás biztosít, vagy e-mailben kaphatják meg a hallgatók.
A belépési folyamatról az egyetem egy videót is közzétett, ezt itt nézhetitek meg:
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz#kulturalisdolgozok#restaurator#kultura#beremeles
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.