Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A betáplált szövegek miatt a válaszai valóban inkább liberálisok, ellentétben a Google chatbotjával, ami inkább konzervatív feleleteket ad.
A beletáplált, jobbára az internetről összeszedett adatok miatt a ChatGPT válaszai inkább liberálisok, mintsem konzervatívok – idézi a Washington Post cikkét a Telex. A Kelet-Angliai Egyetem friss kutatása során arra kérték a mesterséges intelligencia (MI) alapú szöveggenerátort, hogy politikai kérdésekre úgy válaszoljon, ahogy szerinte az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Brazíliában a liberális pártok támogatói tennék.
Majd megkérték, hogy „magától” is válaszoljon ugyanerre a kérdőívre. Arra jutottak a két válaszcsoport összevetésekor, hogy az eredmények „jelentős és szisztematikus politikai elfogultságot mutattak az Egyesült Államok demokratái, a brazil Lula és az Egyesült Királyság munkáspártja felé”.
Fontos azonban ehhez hozzátenni egyrészt azt, hogy a ChatGPT tényleg megosztó kérdésekben – például a marihuána legalizációja vagy az abortusz engedélyezése – jobbára egyrészt-másrészt álláspontot közvetít, vagyis leírja, hogy mindkét félnek vannak érvei, de nem akar igazságot tenni. Ugyanakkor ahogyan bármilyen MI csak akkor működik jól, ha megfelelő adatanyaggal „etették meg”, ez a politikai elfogultságot olyanyira érinti, hogy kínaiul például gyakorlatilag felmondja az állami propagandát, pusztán azért, mert a kínai nyelvű internetes tartalmak többsége állami kontroll alatt áll. A mostani cikk hozzáteszi, hogy a szűretlen internetes adathalmazzal „betanított” MI torzításait súlyosbítja, hogy az ilyen rendszerek által használt szövegek egyre nagyobb részét már MI-botok „írták”.
Chan Park, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutatója korábban azt is kimutatta, csapatával 14 chatbotot tesztelve, hogy a Google-féle Bert modellek konzervatívabbak, valószínűleg azért, mert többet tanultak a könyvekből, mint más modellek, amelyek jobban támaszkodtak az internetes adatokra és a közösségi oldalakra.
A Facebook LLaMA modellje valamivel jobboldalibb volt, míg ChatGPT 4-es kiadása gazdasági és társadalmi kérdésekben liberálisabbnak mutatkozott a válaszait illetően. A kutató szerint a különbség részben az emberi visszacsatolás miatt alakul ki, vagyis amikor a felhasználók le és felfelé mutató hüvelykujjal értékelhetik a válaszok minőségét, ami a GPT-4-es modellnél sokkal jelentősebben van jelen, mint a többi esetén. Szerinte a gyűlöletbeszédtől mentes válaszok „jutalmazásával” a liberális szöveggenerálást is erősítjük.
Mind a két kutatásnak persze megvannak a korlátai és hiányosságai – teszi hozzá a cikk. Egyrészről a politikai nézetek szubjektívek és országonként az is változik, mi számít liberálisnak vagy konzervatívnak (elég csak összehasonlítani mondjuk gazdasági kérdésekben az amerikai és az európai pártokat). Emellett mindketten a mémekről is viszonylag közismert „politikai iránytű” koordináta-rendszerének felmérését használták, noha régóta vitatott, hogy nem túlzottan leegyszerűsítő-e négy kategóriára redukálni a politikai világnézeteket.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.