Napi tudomány: közelebb kerültünk ahhoz, hogy össze tudjuk szedni az űrszemetet

Egy európai projekt visszahozna egy több, mint százkilós rakétarészt egy robotkarral megfogva. Ez nem csak a tisztább űr felé vezet el, de kontinensünk egyre nagyobb űrbéli szerepét is jelzi.

  • Tarnay Kristóf

Egy mérföldkőnek számító új projektről szóló megállapodás közelebb hozta az űrszemét tevőleges eltávolítását a megvalósuláshoz, írta meg a The Next Web. Egy svájci startup cég, a ClearSpace és a Arianespace nevű, rakétagyártó francia óriáscég szerződést kötött ugyanis a ClearSpace-1 nevű misszióra, melynek célja, hogy befogjon és leszedjen a pályájáról egy százkilósnál is nehezebb űrszemét-darabot.

Kezdésként a kukás űrhajót az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett új Vega C hordozórakéta fogja napszinkron pályára állítani. Majd az üzembe helyezés és a tesztek után ráeresztik a megcélzott űrszemétre, melyet légköri visszatérítéssel ártalmatlanítanak. Ez az a folyamat, amikor például egy járművet úgy hoznak vissza a Földre, hogy az ne égjen el a légkörben. Vagyis a cél, hogy a „magunk után hagyott” szemetet visszahozzuk az űrből. Mindez 2026 második felében valósulhat meg és valahogy így kell elképzelni:

Az ESA oldalán az olvasható: egészen pontosan egy már nem használt rakétarészt, a Vega egyik adapterének 112 kilogrammos felső részét „szednék össze”, melyet tíz éve lőttek ki az űrbe. Mindehhez pedig egy, az ESA által fejlesztett robotkar-technológiát fognak felhasználni. Egyébként maga a projekt is az ESA tervei alapján jött létre, amit kivitelezőként vesznek meg a svájci startuptól.

Ez az első ilyen jellegű, az űrszemét eltávolítására irányuló misszió. Amire szükség is van, lévén: 34 ezernél is több, 10 centinél nagyobb űrszemét kering az űrben jelenleg, emellett mintegy 6500 működő műhold. Ez utóbbiak száma az évtized végére a 27 ezret is meghaladhatja a várakozások szerint.

Az ESA korábbi vezérigazgatója, Jan Wörner még 2019-ben úgy igyekezett érzékeltetni tervezés alatt álló projekt súlyát, hogy képzeljük el, milyen veszélyes lenne vitorlázás, ha a történelem során eltűnt összes hajó roncsai mind ott lebegnének a víz felszínén. Mint fogalmazott, az űrben ugyanis ez a helyzet, ami nem maradhat így. A lap emellett azt is megjegyzi, hogy mindez jelzi azt is, hogy Európának egyre komolyabb szándékai vannak az űrkutatás területén. Főleg, hogy a múlt hónapban derült ki, hogy kontinensünk először előzte meg az Egyesült Államokat az űrtechnológiai magánbefektetések összegében.

(Kiemelt képünk illusztráció, Miguel Soares 3D-grafikája, forrás: Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0.)

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.