Míg egy "átlagos" űrszemét körülbelül 25 év alatt semmisül meg, az egyetemisták műholdjának ez mindössze 5 évet vesz igénybe.
Elemekkel működő, olcsó műholdat fejlesztettek a Brown Egyetem hallgatói, amit aztán Elon Musk rakétája juttatott az űrbe - tette közzé az egyetem honlapja még márciusban.
A műhold egyik különlegessége, hogy a mérnökökből álló csapat kis költségvetésből, mindössze 10 ezer dollárból (körülbelül 3,4 millió forint) építette meg elektronikai boltokban kapható eszközök használatával, a működését pedig ceruzaelemek és egy 20 dolláros processzor segítik. Az Air Force Space Command adatainak elemzése szerint az űrbe jutása után a műhold nemcsak sikeresen működött, de jelentősen befolyásolja a növekvő űrszemét probléma csökkentését célzó erőfeszítéseket is.
A Nasa adatai szerint jelenleg körülbelül 27 ezer, úgynevezett orbitális törmelék és űrszemét lebeg az űrben, melyeknek légkörbe jutása és elégése körülbelül 25 évet, vagy többet vesz igénybe. A Brown Egyetem hallgatói által kifejlesztett műhold azonban a jelek szerint mindössze 5 év alatt megsemmisül, hiszen jóval gyorsabban közeledik a légkör felé, mint a korábban az űrbe juttatott tárgyak, ezért a későbbiekben akár megoldást is jelenthet az űrszemét problémájára.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
