"Nem hittem volna, hogy országos hír lesz belőle, ez eléggé meglepett"

Néhány nap alatt egy ország ismerte meg a 16 éves Kovács Kristóf nevét, ő volt ugyanis az egyetlen, aki ismerte az önkormányzati törvényt és ezzel megmentette a kecskeméti közgyűlésen kialakult helyzetet. A fiút most a jövőbeni terveiről kérdeztük, illetve arról, hogyan élte meg a hirtelen médiafigyelmet.

  • Tóth Alexandra

Korábban írtunk róla, hogy a kecskeméti közgyűlésen zavar alakult ki amiatt, mert senki nem ismerte az önkormányzati törvényt, végül egy bekiabáló diák mentette meg a helyzetet. A teremben a 16 éves Kristóf volt az egyetlen, akinek feltűnt, hogy a név szerinti indítvány esetében elég, ha a képviselők 25 százaléka egyetért azzal. A jegyző elkezdte keresni a jogszabályokat, de az illetékesek azt sem tudták, hogy melyiket kell böngészni. Ekkor a fiú bekiabálta, hogy az önkormányzati törvényt kell nézni és megadta a törvény pontos helyét is. Gyorsan kiderült, hogy igaza volt.

De vajon miért ül egy 16 éves fiú közgyűléseken a szabadidejében ahelyett, hogy a barátaival töltené az időt?

Kecskemét két momentumos önkormányzati képviselőjének, Bodrozsán Alexandrának és Dr. Vancsura Istvánnak a munkáját segítem anyagok előkészítésével és egyéb feladatokkal, és a sok munka után szerettem volna élőben megtekinteni az ülést. Valamilyen formában mindig próbálom nyomon követni a Közgyűlés munkáját akár a közvetítések által, akár személyesen - mesélte az Eduline-nak Kristóf.

A fiúnak már évekkel ezelőtt felkeltette az érdeklődését a jog és a politika. "Izgalmas volt megismerkedni ezzel a világgal. Azóta arra törekszem, hogy minél többet tudjak meg erről a területről és kamatoztathassam a megszerzett tudásomat" - mondta.

Kristóf jelenleg tizenegyedik osztályos a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban, ahonnan szintén sokan hallottak a közgyűlésen történtekről. A tanárai és osztálytársai közül többen is gratuláltak neki és büszkék voltak rá.

Remélem, ez által több korombelit motiváltam, hogy foglalkozzanak a közélettel - tette hozzá.

A közösségi oldalakon is túlnyomórészt pozitív és támogató üzeneteketek olvasott a cikkek alatt, aminek természetesen nagyon örült. "Nem hittem volna, hogy országos hír lesz belőle, ez eléggé meglepett. Akadtak olyan kérdések, hogy miért nem tanulok vagy töltöm barátokkal az időt. Őket biztosíthatom, a tanulmányi eredményem nem romlott, és a társasági életemmel sincs baj" - mondta.

Talán az sem meglepő, hogy Kristóf az érettségi után jogász szakra készül. Azt még nem döntötte el, hogy melyik egyetemre megy, de mindenképpen Budapesten szeretne továbbtanulni.

"Ezt meg sem hallottam kolléga" - a távoktatás gyöngyszemei

Lássuk, be a távoktatásnak nincs túl nagy hagyománya a magyar egyetemeken, az utóbbi fél évben viszont szinte mindenkinek át kellett állnia erre a szokatlan formára. Most pár gyöngyszemet gyűjtöttünk össze az online oktatás legnehezebb vagy legkellemetlenebb pillanataiból.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.