"Nem hittem volna, hogy országos hír lesz belőle, ez eléggé meglepett"

Néhány nap alatt egy ország ismerte meg a 16 éves Kovács Kristóf nevét, ő volt ugyanis az egyetlen, aki ismerte az önkormányzati törvényt és ezzel megmentette a kecskeméti közgyűlésen kialakult helyzetet. A fiút most a jövőbeni terveiről kérdeztük, illetve arról, hogyan élte meg a hirtelen médiafigyelmet.

  • Tóth Alexandra

Korábban írtunk róla, hogy a kecskeméti közgyűlésen zavar alakult ki amiatt, mert senki nem ismerte az önkormányzati törvényt, végül egy bekiabáló diák mentette meg a helyzetet. A teremben a 16 éves Kristóf volt az egyetlen, akinek feltűnt, hogy a név szerinti indítvány esetében elég, ha a képviselők 25 százaléka egyetért azzal. A jegyző elkezdte keresni a jogszabályokat, de az illetékesek azt sem tudták, hogy melyiket kell böngészni. Ekkor a fiú bekiabálta, hogy az önkormányzati törvényt kell nézni és megadta a törvény pontos helyét is. Gyorsan kiderült, hogy igaza volt.

De vajon miért ül egy 16 éves fiú közgyűléseken a szabadidejében ahelyett, hogy a barátaival töltené az időt?

Kecskemét két momentumos önkormányzati képviselőjének, Bodrozsán Alexandrának és Dr. Vancsura Istvánnak a munkáját segítem anyagok előkészítésével és egyéb feladatokkal, és a sok munka után szerettem volna élőben megtekinteni az ülést. Valamilyen formában mindig próbálom nyomon követni a Közgyűlés munkáját akár a közvetítések által, akár személyesen - mesélte az Eduline-nak Kristóf.

A fiúnak már évekkel ezelőtt felkeltette az érdeklődését a jog és a politika. "Izgalmas volt megismerkedni ezzel a világgal. Azóta arra törekszem, hogy minél többet tudjak meg erről a területről és kamatoztathassam a megszerzett tudásomat" - mondta.

Kristóf jelenleg tizenegyedik osztályos a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban, ahonnan szintén sokan hallottak a közgyűlésen történtekről. A tanárai és osztálytársai közül többen is gratuláltak neki és büszkék voltak rá.

Remélem, ez által több korombelit motiváltam, hogy foglalkozzanak a közélettel - tette hozzá.

A közösségi oldalakon is túlnyomórészt pozitív és támogató üzeneteketek olvasott a cikkek alatt, aminek természetesen nagyon örült. "Nem hittem volna, hogy országos hír lesz belőle, ez eléggé meglepett. Akadtak olyan kérdések, hogy miért nem tanulok vagy töltöm barátokkal az időt. Őket biztosíthatom, a tanulmányi eredményem nem romlott, és a társasági életemmel sincs baj" - mondta.

Talán az sem meglepő, hogy Kristóf az érettségi után jogász szakra készül. Azt még nem döntötte el, hogy melyik egyetemre megy, de mindenképpen Budapesten szeretne továbbtanulni.

"Ezt meg sem hallottam kolléga" - a távoktatás gyöngyszemei

Lássuk, be a távoktatásnak nincs túl nagy hagyománya a magyar egyetemeken, az utóbbi fél évben viszont szinte mindenkinek át kellett állnia erre a szokatlan formára. Most pár gyöngyszemet gyűjtöttünk össze az online oktatás legnehezebb vagy legkellemetlenebb pillanataiból.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.