Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Néhány nap alatt egy ország ismerte meg a 16 éves Kovács Kristóf nevét, ő volt ugyanis az egyetlen, aki ismerte az önkormányzati törvényt és ezzel megmentette a kecskeméti közgyűlésen kialakult helyzetet. A fiút most a jövőbeni terveiről kérdeztük, illetve arról, hogyan élte meg a hirtelen médiafigyelmet.
Korábban írtunk róla, hogy a kecskeméti közgyűlésen zavar alakult ki amiatt, mert senki nem ismerte az önkormányzati törvényt, végül egy bekiabáló diák mentette meg a helyzetet. A teremben a 16 éves Kristóf volt az egyetlen, akinek feltűnt, hogy a név szerinti indítvány esetében elég, ha a képviselők 25 százaléka egyetért azzal. A jegyző elkezdte keresni a jogszabályokat, de az illetékesek azt sem tudták, hogy melyiket kell böngészni. Ekkor a fiú bekiabálta, hogy az önkormányzati törvényt kell nézni és megadta a törvény pontos helyét is. Gyorsan kiderült, hogy igaza volt.
De vajon miért ül egy 16 éves fiú közgyűléseken a szabadidejében ahelyett, hogy a barátaival töltené az időt?
Kecskemét két momentumos önkormányzati képviselőjének, Bodrozsán Alexandrának és Dr. Vancsura Istvánnak a munkáját segítem anyagok előkészítésével és egyéb feladatokkal, és a sok munka után szerettem volna élőben megtekinteni az ülést. Valamilyen formában mindig próbálom nyomon követni a Közgyűlés munkáját akár a közvetítések által, akár személyesen - mesélte az Eduline-nak Kristóf.
A fiúnak már évekkel ezelőtt felkeltette az érdeklődését a jog és a politika. "Izgalmas volt megismerkedni ezzel a világgal. Azóta arra törekszem, hogy minél többet tudjak meg erről a területről és kamatoztathassam a megszerzett tudásomat" - mondta.
Kristóf jelenleg tizenegyedik osztályos a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban, ahonnan szintén sokan hallottak a közgyűlésen történtekről. A tanárai és osztálytársai közül többen is gratuláltak neki és büszkék voltak rá.
Remélem, ez által több korombelit motiváltam, hogy foglalkozzanak a közélettel - tette hozzá.
A közösségi oldalakon is túlnyomórészt pozitív és támogató üzeneteketek olvasott a cikkek alatt, aminek természetesen nagyon örült. "Nem hittem volna, hogy országos hír lesz belőle, ez eléggé meglepett. Akadtak olyan kérdések, hogy miért nem tanulok vagy töltöm barátokkal az időt. Őket biztosíthatom, a tanulmányi eredményem nem romlott, és a társasági életemmel sincs baj" - mondta.
Talán az sem meglepő, hogy Kristóf az érettségi után jogász szakra készül. Azt még nem döntötte el, hogy melyik egyetemre megy, de mindenképpen Budapesten szeretne továbbtanulni.
"Ezt meg sem hallottam kolléga" - a távoktatás gyöngyszemei
Lássuk, be a távoktatásnak nincs túl nagy hagyománya a magyar egyetemeken, az utóbbi fél évben viszont szinte mindenkinek át kellett állnia erre a szokatlan formára. Most pár gyöngyszemet gyűjtöttünk össze az online oktatás legnehezebb vagy legkellemetlenebb pillanataiból.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.