Néhány nap alatt egy ország ismerte meg a 16 éves Kovács Kristóf nevét, ő volt ugyanis az egyetlen, aki ismerte az önkormányzati törvényt és ezzel megmentette a kecskeméti közgyűlésen kialakult helyzetet. A fiút most a jövőbeni terveiről kérdeztük, illetve arról, hogyan élte meg a hirtelen médiafigyelmet.
Korábban írtunk róla, hogy a kecskeméti közgyűlésen zavar alakult ki amiatt, mert senki nem ismerte az önkormányzati törvényt, végül egy bekiabáló diák mentette meg a helyzetet. A teremben a 16 éves Kristóf volt az egyetlen, akinek feltűnt, hogy a név szerinti indítvány esetében elég, ha a képviselők 25 százaléka egyetért azzal. A jegyző elkezdte keresni a jogszabályokat, de az illetékesek azt sem tudták, hogy melyiket kell böngészni. Ekkor a fiú bekiabálta, hogy az önkormányzati törvényt kell nézni és megadta a törvény pontos helyét is. Gyorsan kiderült, hogy igaza volt.
De vajon miért ül egy 16 éves fiú közgyűléseken a szabadidejében ahelyett, hogy a barátaival töltené az időt?
Kecskemét két momentumos önkormányzati képviselőjének, Bodrozsán Alexandrának és Dr. Vancsura Istvánnak a munkáját segítem anyagok előkészítésével és egyéb feladatokkal, és a sok munka után szerettem volna élőben megtekinteni az ülést. Valamilyen formában mindig próbálom nyomon követni a Közgyűlés munkáját akár a közvetítések által, akár személyesen - mesélte az Eduline-nak Kristóf.
A fiúnak már évekkel ezelőtt felkeltette az érdeklődését a jog és a politika. "Izgalmas volt megismerkedni ezzel a világgal. Azóta arra törekszem, hogy minél többet tudjak meg erről a területről és kamatoztathassam a megszerzett tudásomat" - mondta.
Kristóf jelenleg tizenegyedik osztályos a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban, ahonnan szintén sokan hallottak a közgyűlésen történtekről. A tanárai és osztálytársai közül többen is gratuláltak neki és büszkék voltak rá.
Remélem, ez által több korombelit motiváltam, hogy foglalkozzanak a közélettel - tette hozzá.
A közösségi oldalakon is túlnyomórészt pozitív és támogató üzeneteketek olvasott a cikkek alatt, aminek természetesen nagyon örült. "Nem hittem volna, hogy országos hír lesz belőle, ez eléggé meglepett. Akadtak olyan kérdések, hogy miért nem tanulok vagy töltöm barátokkal az időt. Őket biztosíthatom, a tanulmányi eredményem nem romlott, és a társasági életemmel sincs baj" - mondta.
Talán az sem meglepő, hogy Kristóf az érettségi után jogász szakra készül. Azt még nem döntötte el, hogy melyik egyetemre megy, de mindenképpen Budapesten szeretne továbbtanulni.
"Ezt meg sem hallottam kolléga" - a távoktatás gyöngyszemei
Lássuk, be a távoktatásnak nincs túl nagy hagyománya a magyar egyetemeken, az utóbbi fél évben viszont szinte mindenkinek át kellett állnia erre a szokatlan formára. Most pár gyöngyszemet gyűjtöttünk össze az online oktatás legnehezebb vagy legkellemetlenebb pillanataiból.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
