Egy 16 éves diák ismerte csak az önkormányzati törvényt egy közgyűlésen
A diákon kívül senki nem ismerte az önkormányzati törvényt, ő mentette meg a kecskeméti közgyűlést.
Eduline
A kecskeméti közgyűlésen zavar alakult ki amiatt, hogy senki nem ismerte az önkormányzati törvényt, végül egy bekiabáló diák mentette meg a helyzetet – írja a 444.
Egy ellenzéki képviselőnő név szerinti szavazást kért egy indítványáról. A név szerinti szavazás eredménye 6 igen, 9 nem és 2 tartózkodás lett, a levezető elnök pedig bejelentette, hogy az indítvány nem kapott többséget, így simán kell szavazni arról. Ez is megtörtént, a javaslat nem ment át, az ülés pedig folytatódott volna, amikor a teremben zavar támadt.
A közönségben volt egy fiú, aki szót kért és odaszólt a képviselőnőnek, hogy a név szerinti indítvány esetében elég, ha a képviselők 25 százaléka egyetért azzal. A jegyző jogszabályokat keresett, de az illetékesek azt sem tudták, hogy melyik jogszabályt kell böngészni. A 16 éves Kristóf – aki egyébként jogi pályára készül- ekkor bekiabálta, hogy hogy az önkormányzati törvényt kell nézni és megadta a törvény pontos helyét is. Gyorsan kiderült, hogy igaza volt, így a levezető elnök a törvényeknek megfelelőlen elrendelte a név szerinti szavazást.
Felismeritek a különböző nemzeteket zászlajuk alapján? Most kiderül. Mutatunk nyolc zászlót, és három-három válaszlehetőséget. Lássuk, nektek hibátlan lesz-e.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
