A legtöbb európai ország fővárosában éves összevetésben nőttek az albérleti díjak, ezzel szemben Budapesten 2,8 százalékos a visszaesés tavaly augusztushoz képest.
Jelentősen emelkedtek az albérletek árai az európai országokban. A Spotahome összegzése szerint a máltai Vallettában 11,1 százalékkal drágábban lehet már albérlethez jutni az előző év azonos időszakához képest, ami 942 fontot jelent átlagban - szúrta ki a 24.hu.
A litvániai Vilniusban 10, a lengyelországi Varsóban 9,2, a dániai Koppenhágában 8,7, a svédországi Stockholmban 7,4, a görögországi Athénban 6,9 százalékos emelkedés figyelhető meg. Ezzel szemben Budapesten figyelhető meg a legnagyobb visszaesés: 2,8 százalékkal lettek olcsóbbak az albérletek tavaly augusztushoz képest.
Korábban már mi is írtunk róla, hogy február óta 10 százalékkal csökkent átlagosan a budapesti albérletek ára, de a Várban, a pesti Belvárosban és a Terézvárosban ennél is nagyobb, 15-20 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Azt is megnéztük, hogy ezen a nyáron milyen árakkal kell számolnotok, ha Budapesten szeretnétek lakást bérelni - erről itt írtunk.
Inkább koliba költöznétek?
Nemrég összegyűjtöttük, hogy mennyit kell fizetnetek a budapesti, illetve a vidéki egyetemek kollégiumaiért. Valamint arról is írtunk, milyen árakra számíthattok, ha magánkollégiumot választotok, itt pedig elolvashatjátok, mit kell tudnotok a szakkolikról. Ha pedig nem tudjátok eldönteni, hogy kollégiumba vagy albréletbe költözzetek, akkor olvassátok el a leggyakoribb pro és kontra érvekről szóló cikkünket.
Pár hasznos tipp albérletkeresőknek - így nem lesz káosz a lakásvadászat
Ősztől albérletben tervezitek az egyetemi éveitek kezdetét? Összeszedtünk pár hasznos tippet azoknak, akik most keresnek először kiadó lakást - ezekre érdemes figyelni már az elején.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
