Újabb csodagyerek: 9 évesen tette le az egyetemi szintű matekvizsgát egy japán diák

Egy kilencéves japán fiú sikeresen tette le az egyetemi szintű matematikavizsgát - közölte kedden a vizsgát szervező japán Matematikai Minősítő Intézet.

  • MTI

Ando Sogo hétéves korától két éven át készült a vizsgára. Mint a fiú elmondta: tudását a klímaváltozás elleni küzdelemben, a társadalom javára szeretné használni.

A versenyközpontú japán iskolarendszerben nagyon fontosak a tesztek és a teljesítmény. Ám a legújabb PISA-felmérés szerint a matematikatudásukat tekintve a japán diákok az eddigi ötödik helyről a hatodikra csúsztak vissza a felmérésben részt vevő országok között.

A japán nyugati részén, Hiogo prefektúrában élő Ando negyedik osztályba jár. A Matematikai Minősítő Intézet legnehezebb, 1. számú kju-tesztjét októberben teljesítette. Ezzel ő vette át a legfiatalabb sikeres vizsgázó helyét Takahasi Hirotótól, aki tavaly, 11 évesen ment át a legnehezebb vizsgán.

A kju-tesztet 14 szinten lehet teljesíteni az óvodai szinttől az egyetemi szintig. Évente több mint 350 ezren vizsgáznak az intézet honlapja szerint. A legnehezebb kju-teszt a változó függvényektől a metrikus és lineáris terekig rengeteg témát érint. A legutóbbi 1-es számú kju-vizsgát a jelentkezők 14,4 százaléka tudta teljesíteni.

9 évesen szerzett volna diplomát, otthagyta az egyetemet a belga csodagyerek

Megszakította tanulmányait a hollandiai Eindhoven egyetemén egy 9 éves belga-holland fiú, aki egészen addig jó úton haladt afelé, hogy a világ legfiatalabb diplomása legyen, mígnem szülei és az intézmény vitába keveredtek a diplomaszerzése dátumáról.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.