Egy kilencéves japán fiú sikeresen tette le az egyetemi szintű matematikavizsgát - közölte kedden a vizsgát szervező japán Matematikai Minősítő Intézet.
Ando Sogo hétéves korától két éven át készült a vizsgára. Mint a fiú elmondta: tudását a klímaváltozás elleni küzdelemben, a társadalom javára szeretné használni.
A versenyközpontú japán iskolarendszerben nagyon fontosak a tesztek és a teljesítmény. Ám a legújabb PISA-felmérés szerint a matematikatudásukat tekintve a japán diákok az eddigi ötödik helyről a hatodikra csúsztak vissza a felmérésben részt vevő országok között.
A japán nyugati részén, Hiogo prefektúrában élő Ando negyedik osztályba jár. A Matematikai Minősítő Intézet legnehezebb, 1. számú kju-tesztjét októberben teljesítette. Ezzel ő vette át a legfiatalabb sikeres vizsgázó helyét Takahasi Hirotótól, aki tavaly, 11 évesen ment át a legnehezebb vizsgán.
A kju-tesztet 14 szinten lehet teljesíteni az óvodai szinttől az egyetemi szintig. Évente több mint 350 ezren vizsgáznak az intézet honlapja szerint. A legnehezebb kju-teszt a változó függvényektől a metrikus és lineáris terekig rengeteg témát érint. A legutóbbi 1-es számú kju-vizsgát a jelentkezők 14,4 százaléka tudta teljesíteni.
9 évesen szerzett volna diplomát, otthagyta az egyetemet a belga csodagyerek
Megszakította tanulmányait a hollandiai Eindhoven egyetemén egy 9 éves belga-holland fiú, aki egészen addig jó úton haladt afelé, hogy a világ legfiatalabb diplomása legyen, mígnem szülei és az intézmény vitába keveredtek a diplomaszerzése dátumáról.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
