Legalább egy középfokú nyelvvizsgát kell megszerezni ahhoz, hogy diplomát kapjon az ember, 2020-tól pedig már az egyetemre se lehet majd bekerülni nyelvtudás nélkül. De vajon hány parlamenti képviselő felelne meg ezeknek a feltételeknek, hány politikust vennének fel 2020-ban is az egyetemre? Hányan tudnak felmutatni nyelvvizsga-bizonyítványt?
Melyik frakcióban található a legtöbb és a legkevesebb nyelvvizsga? - erre a kérdésre kereste a választ az Azonnali, amely a parlamenti oldalon megadott adatokat vette alapul.
Ezekből kiderül: a képviselők több mint fele nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsgával.
Míg a KDNP-sek 35 százaléka tudja a papírt felmutatni, a Fidesz színeiben politizáló képviselők 29 százalékának van nyelvvizsgája. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt két évben felvételt nyert diákok kenterbe verik a kormánypárti politikusokat, hiszen 61 százalékuk rendelkezett középfokú nyelvvizsgával.
De nem csak a kormánypártok állnak rosszul. Az MSZP 43 százalékos, és a Jobbik 54 százalékos teljesítménye sem kiemelkedő. A legjobban teljesítő frakció az LMP volt, bár csupán öt emberről van szó az esetükben.
A legtöbb nyelvvizsgával, számszerűen öttel Vadai Ágnes (DK) rendelkezik. Spanyolból és angolból felsőfokú, norvégból, oroszból és franciából pedig középfokú bizonyítvánnyal rendelkezik. Különlegesség még Szabó Tímea (Párbeszéd), aki társalgási szinten beszél fársziul és Hiller István (MSZP), aki felsőfokon tud latinul.
Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra. Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.)