Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.) felvett diákok adatait vizsgálta, hiszen a mesterképzésre jelentkezők túlnyomó többsége már rendelkezik nyelvvizsgával. 2016-ban a tipikusan az érettségit követő 1-2 évben felvettek 39 százalékának nem volt középfokú nyelvvizsgája. "Ha feltételezzük, hogy a több mint 15 ezer lehetséges érintett hallgató felének sikerül is 2020-ig megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt, akkor is 15-20 százaléknyi potenciális hallgató szorulhat ki a felsőoktatásból" - írják.

Az új követelmény még hátrányosabban érintheti a levelező tagozatokat. Az ide járók jellemzően már munka mellett, az érettségi után 10-15 évvel akarnak diplomát szerezni, nekik így sokkal nehezebb lesz nyelvvizsgát tenni. Pedig a csökkenő hallgatói létszám mellett épp a levelező képzés, illetve a szakirányú és egyéb továbbképzések lehetnek stratégiailag fontosak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek itt tudnák kompenzálni a demográfiai okokból kieső hallgatókat.

Csökkenthet a költségtérítéses hallgatók száma is, hiszen ebben a körben általában nemcsak a jelentkezők pontszáma alacsonyabb az államilag finanszírozott képzésekhez képest, hanem kevesebb embert is vesznek fel nyelvvizsgával. A költségtérítéses képzéseken a nyelvvizsgával rendelkezők aránya 51 százalék, míg az államilag támogatott hallgatóknál 61 százalék.