Melyik nyelvvizsgán nincs nyelvtani feladat?
Az írásbeli és a szóbeli kommunikáció jól megy, de nyelvtani szabályokat nem szívesen magoltok? Megnéztük, hogy a piacvezető nyelvvizsgaközpontok közül hol húzták ki a feladatlistáról a nyelvhelyességet mérő tesztet, és hol ellenőrzik továbbra is külön feladattal a szókincsbeli és a nyelvtani tudást.
A legtöbb nyelvvizsgán egyértelműen a kommunikációs készségeken van a hangsúly - nem véletlenül, a cél ugyanis az, hogy a sikeresen vizsgázók írásban és szóban is könnyen, gördülékenyen kommunikáljanak.
Ahol mégis megmaradt a „nyelvhelyesség” vizsgarész, ott is eltűntek a szövegkörnyezet nélküli feleletválasztós feladatok, vagyis a piacvezető nyelvvizsgák nyelvhelyességi feladatai mindig kontextusban tesztelik a nyelvismeretet, így valódi szövegértést is elvárnak a vizsgázóktól, nem csak az adott nyelvtani szabály használatát.
A feladattípusok többnyire azonosak a különböző - nyelvhelyességet is mérő - nyelvvizsgákon: az írásbelizőknek jellemzően egy lyukas szövegbe kell nyelvtani elemeket, például névelőket, segédigéket, elöljárószavakat behelyezniük (nehezítés, hogy a szükségesnél több elemből kell kiválasztani a megfelelőket), vagy a szintén lyukas szövegbe egy feleletválasztós listából kell kiválasztani a megfelelő elemeket.
BME és TELC: maradt a nyelvtani teszt
A BME kétnyelvű és a TELC egynyelvű nyelvvizsgáján továbbra is van nyelvtani tudást ellenőrző rész. A TELC-nél a B2-es nyelvvizsga írásbelijén maximum 180 pontot lehet szerezni, ebből 30 pontot a nyelvtani-lexikai tudást ellenőrző feladatok megoldásával. A vizsgázóknak először egy egybefüggő szövegben kell megoldani tíz feleletválasztós tesztkérdést, majd egy szövegben kell megtalálni tizenöt megadott szó közül tíznek a helyét.
A BME kétnyelvű nyelvvizsgáján is két feladattal mérik a nyelvismeretet: először egy lyukas szöveget kell kiegészíteni, majd tesztfeladatokat kell megoldani, a jó válaszokkal 45 perc alatt összesen 25 pontot szerezhetnek a vizsgázók (az írásbelin és a szóbelin a maximális pontszám 225).
Origó: eltűnt a rettegett teszt
A Rigó utcai nyelvvizsga ötven elemből álló feladatválasztós nyelvtani tesztjétől alighanem az összes nyelvvizsgázó tartott, értékes pontokat lehetett veszíteni egy-egy rossz válasszal. Bár a tesztet 2016-ban kivették az írásbeli feladatsorából, a nyelvtani és a szókincsbeli tudás mérése mégsem tűnt el a vizsgáról, az olvasott szöveg értését mérő részben kapott helyet.
Az „olvasásértés” rész két feladatból áll: az írásbelizőknek először egy idegen nyelvű cikk alapján kell magyar nyelvű kérdésekre válaszolni, majd egy lyukas szövegbe kell szavakat, szókapcsolatokat behelyezni. Utóbbi feladat megoldásához - amely az összesen 75 pontos írásbelin 10 pontot ér - szükség van a nyelvtani tudásra, a hiányzó kifejezéseket ugyanis elsősorban a szókincsbeli és nyelvtani megfelelés alapján kell behelyezni, vagyis a nyelvtani szabályok ismerete nélkül senki nem tudja megszerezni a maximális pontszámot.
Euroexam: már nincs nyelvhelyességi mérés
Az Euroexam nyelvizsgán 2013 óta nincs nyelvhelyesség- és szókincsmérés, az írásbelin és a szóbelin csak a négy készséget - olvasott szöveg értése, íráskészség, hallott szöveg értése és beszédkészség - mérik, a vizsga így rövidebb (az egynyelvű 150 perces, a kétnyelvű 185 perces). Persze ez nem azt jelenti, hogy ha Euroexam nyelvvizsgára jelentkeztek, félretehetitek a nyelvkönyveket, és nem kell fejlesztenetek sem a szókincseteket, sem a nyelvtani tudásotokat - a nyelvhelyességet és a szókincset az íráskészség és a beszédkészség részben mérik, a hangsúly a nyelvhelyességen mint a kommunikáció eszközén van.
