Akár 35 ezer forintos támogatást is kaphatnak azok a 35 év alattiak, akik 2018-ban szerzik meg első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgájukat, nem mindegy azonban, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat és feltételeket.
Az augusztusban megjelent kormányhatározatból úgy tűnik, a kormány növekvő nyelvvizsgaszámot vár: 2018-ban 2,8 milliárd, 2019-ben már több mint 3 milliárd, 2020-ban pedig 3,37 milliárd forintot szánnak a támogatásra.
Nem véletlenül: a nyelvvizsgahiány miatt most még "csak" a végzős egyetemisták, főiskolások vannak bajban: az Oktatási Hivatal az Eduline-nal azt közölte, 17-20 százalékuk a nyelvvizsga miatt nem szerzi meg diplomáját, ők abszolutóriummal kénytelenek munkát keresni. 2020-tól azonban már a végzős középiskolások is ráfázhatnak, ha nincs nyelvvizsgájuk, attól az évtől ugyanis csak azok kerülhetnek be a felsőoktatásba, akiknek legalább B2-es, vagyis középfokú nyelvtudásuk van, és erről bizonyítványuk - nyelvvizsgájuk vagy emelt szintű érettségijük - is van.
Kik kaphatják meg a támogatást?
A kormányzati oldalon múlt héten jelent meg a nyelvvizsga-támogatásról szóló rendelet tervezete, amelyben az áll - ez a legfontosabb szabály, amelyet eddig is ismertünk -, hogy azok kaphatják vissza első nyelvvizsgájuk díját, akik a vizsga napján még nem töltötték be a 35. életévüket.
A támogatás az alapfokú nyelvvizsgákra nem vonatkozik, csak a B2-es (vagyis a középfokú) és a C1-es (felsőfokú) vizsgákra, és az sem mindegy, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire a 35 évnél fiatalabbak. A rendelettervezet alapján csak az angolból, németből, franciából, olaszból, oroszból, spanyolból, nemzetiségi nyelvekből, latinból, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn nyelvből tett vizsga árát lehet visszaigényelni. Viszont a kedvezményt a szaknyelvi vizsgák után is igényelni lehet.
A speciális esetek
A rendelettervezet arra az esetre is kitér, ha valakinek a szóbeli vagy az írásbeli nyelvvizsgája már megvan, így 2018-ban csak részvizsgára jelentkezne. Ha a két részvizsga egyesíthető, akkor csak a szóbelire/írásbelire is meg lehet kapni a támogatást, sőt honosított nyelvvizsgára is.
Sőt az emelt szintű nyelvi érettségire is. Ha a nyelvtanulónak már fizetnie kellene az emelt szintű nyelvi érettségiért (mert már nem középiskolás, korábban megszerezte az érettségi bizonyítványt), visszakaphatja a vizsga díját, amely 2018-ban 35 ezer forint lesz. Nem elég átmenni a vizsgán a támogatás megszerzéséhez, legalább 60 százalékos eredményt kell elérni, ugyanis csak az egyenértékű a középfokú (B2-es) komplex nyelvvizsgával.
Mennyi pénzt lehet visszakapni?
A támogatás mértéke a nyelvvizsga vagy az emelt szintű nyelvi érettségi díja, de legfeljebb az adott évben érvényes minimálbér 25 százaléka - a minimálbér jövőre 138 ezer forint lesz, ennek a negyede, vagyis 34 500 forint jár vissza a nyelvvizsga díjából. Ez az összeg valamivel magasabb a legnépszerűbb nyelvvizsgaközpontok vizsgadíjainál: a TELC-nél a komplex B2-es 32 ezer, az ECL-nél 28 ezer, az Euroexamnél 31 ezer forint. A Rigó utcában, vagyis az ELTE Origó Nyelvvizsgaközpontjában 28 ezer forintot kell fizetni a középfokú nyelvvizsgáért, a BME-nél 27 500 forintot.
Ingyenes első nyelvvizsga 2018-tól: adómentes lehet a visszakapott vizsgadíj
Egyes állam által nyújtott támogatások adómentességének törvénybe iktatását kezdeményezi kedden benyújtott törvényjavaslatában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára. Egyebek mellett 2018. január 1-jétől adómentes lenne az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály szerint megtérített összege - írja a Magyar Idők.
A C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgák mindenhol drágábbak: a TELC C1-es komplex vizsgája kereken 35 ezer forint, vagyis csak 500 forinttal haladja meg az állami támogatás maximumát. Az ECL-nél 29 ezer, az Euroexamnél 33 ezer, a Rigó utcában 31 ezer, a BME-nél 29 500 forint a felsőfokú nyelvvizsga.
A nyelvvizsga díját saját zsebből kell kifizetni, előre senki nem kapja meg a támogatást. Ha mind az írásbelin, mind a szóbelin átmegy a vizsgázó, kérelmeznie kell a díj visszautalását, méghozzá az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft.-nél, a nyelvvizsga-bizonyítvány vagy -tanúsítvány kiállításától számított egy éven belül - ha valaki kicsúszik a határidőből, elveszíti a támogatást.
A központ tizenöt napon belül dönt a kérelemről, az Oktatási Hivatalnál ellenőrzi a nyelvvizsga adatait. Ha minden klappol, a sikeres vizsga díját visszautalják a vizsgázó bankszámlájára. A visszaérkező összeg után adózni nem kell.
Hány pontot lehet kapni az egyetemi felvételin a nyelvvizsgáért?
Hány pontot kaphattok a felsőoktatási felvételin a B2-es és a C1-es nyelvvizsgáért? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Szeretnék jövőre egyetemre felvételizni, addig szereznék egy középfokú nyelvvizsgát. Így hány ponttal kapok többet? A felsőoktatási felvételin - ha alap-, osztatlan szakra vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, a nyelvtudásért maximum 40 pontot kaphattok.
Angol B2 Origo nyelvvizsga felkészítő | | online képzés és tanfolyam | Eduline
Online képzés célja: A tanfolyam fő célja, hogy egy olyan felkészülési módot biztosítson Nektek, a nyelvvizsgázni készülőknek, amire korá...
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
