A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
A Szülői Hang a közoktatásban nyújtott nyelvoktatásról indított felmérést a szülők körében, a kérdőívet több mint hatezren töltötték ki. A válaszadók többsége - az angolul tanuló diákok szüleinek 60, a németül tanulóknak 56 százaléka - szerint az iskolai oktatás nem képes biztosítani a középfokú nyelvvizsgára való felkészítést - írja honlapján a Szülői Hang.
A szülők 36 százaléka tartott attól, hogy a gyermekük kiszorult volna a felsőoktatásból a középfokú nyelvvizsga követelményének 2020-as bevezetése miatt. A többiek közül ugyanakkor csak 8 százalék bízta volna egyedül az iskolára a felkészítést, 36 százalékuk különórákat fizet a gyermekének. A szülők 65 százaléka szerint az ország számára a jelenlegi helyzetben káros lett volna a középfokú nyelvvizsga felvételihez kötése. A Szülői Hang ezért üdvözli a követelmény eltörlését - írják az összefoglalóban. A kötelező nyelvvizsga előzményeiről, illetve arról, hogy mi várható ezután, itt írtunk részletesen.
Az ingyenes, kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamok sikerében csak a válaszadók 30 százaléka bízik, a szülők döntő többsége szerint pedig másra is el lehetett volna költeni az arra fordított pénzt. A többség (53%) szerint a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülése és továbbképzése lenne hatékony.
Felvételi 2020: itt vannak a pontszámítási szabályok
Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
A felmérés alapján a nyelvoktatással kapcsolatos problémákat a Szülői Hang a hét pontban foglalta össze. A szülők szerint rosszak az iskolákban használt nyelvoktatási módszerek: a nyelvtan és a szómagolás helyett a gyakorlati írásbeli és szóbeli kommunikációra helyeznék a hangsúlyt.
A válaszadók 7-14 százaléka számolt be róla, hogy az elmúlt egy évben legalább két héten keresztül nem volt érdemi nyelvoktatás, és az iskola a helyettesítést sem tudta szakszerűen megoldani. Emellett a gyakori tanárváltásokat is problémaként határozták meg, ami nehezíti a kötődést és csökkenti az oktatás hatékonyságát - írják.
Az esetek legalább ötödében a szülők kifejezetten elégedetlenek a tanár pedagógiai munkájával, ami az összefoglaló szerint arra vezethető vissza, hogy a nyelvtudás piacképes, ezért a rosszul fizető közoktatásban jelentős a kontraszelekció. A szülők a túl nagy létszámú csoportokat (angolból a diákok 15 százaléka, németből 10 százaléka tanul húsz főnél nagyobb csoportokban).
A szülők csaknem fele érezte úgy, hogy a nyelvi csoport nem a gyermek tudásszintjének megfelelő tempóban halad. A válaszadók döntő többsége (88%) szerint pedig csökkenteni kellene általában a tanórák, és ezzel együtt a tananyag mennyiségét.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
