Fokozottan figyeljen a kormány, illetve az oktatási államtitkárság a halmozottan hátrányos helyzetű térségekre, az itt tanuló gyerekekre és tanítókra - erre hívta fel a figyelmet Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségének tagja.
A politikus azt mondta, legyenek bármilyen ambiciózus tervei is a kabinetnek, azokat csak úgy tudja megvalósítani, ha ezeken a hátrányos helyzetű területeken sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesz, és ehhez forrásokat is rendel.
Nagyon reméli - tette hozzá -, hogy nemcsak elrendelni akarják az intézkedéseket, hanem eszközöket és támogatást is adnak a pedagógusoknak a megvalósításukhoz. Beszélt arról is, hogy a nyelvoktatás területén - mint fogalmazott - "nem kell feltalálni a spanyolviaszt". Szerinte az előző szocialista kormány működőképes rendszert hagyott örökül, és ezt lenne célszerű folytatni, semmiképpen sem megszüntetve például a nyelvi előkészítőt. Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta: ha a rendszerváltás utáni 10 évben annyi energiát fordítottak volna a nyelvi képzésre, mint az elmúlt évtizedben, akkor sokkal előrébb tartanánk. Hozzátette: a kilencvenes évek elején 90 százalék felett volt az úgynevezett egynyelvűek aránya Magyarországon, ma már ez a szám 74 százalék. Mint mondta, jelentős hátrányt sikerült ledolgozni, álláspontja szerint ezt a folyamatot kellene folytatni. A Magyar Hírlap pénteken írt arról, hogy az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája azt tartalmazza, minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni. Az oktatási államtitkárság légből kapottnak nevezte azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a nyelvi előkészítő osztályok megszüntetését tervezik. Közleményükben azt írták: "az új közoktatási törvény koncepciója szerint az államtitkárság a nyelvi előkészítő osztályok indításához a jelenleginél szigorúbb feltételeket támaszt, fenntartásához szoros ellenőrzést és magasabb követelményeket ír elő".MTILannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
