A kedden Berlinben közzétett jelentés szerint a tíz legfőbb menekültbefogadó ország közül nyolcban, köztük az olyan alacsony jövedelműekben, mint Csád, Etiópia és Uganda, történt előrelépés e gyerekek oktatásba való bevonását illetően.

Egyes országok megtagadják a menedékkérőktől azt, hogy hozzáférjenek oktatási rendszerükhöz vagy csak korlátozott hozzáférést biztosítanak nekik ahhoz. Ez  történik például a többi között Ausztráliában, Indonéziában, Malajziában és Mexikóban - áll a jelentésben.

Más esetekben a menekültek hivatalos, közösségi vagy magániskolában nem, hanem csak elkülönített,  hivatalos bejegyzéssel nem rendelkező  iskolában juthatnak hozzá oktatáshoz. Ebben a helyzetben vannak például a rohingják Bangladesben, a burundiak Tanzániában,  és sok afgán is Pakisztánban.

Ismét más országok esetében, mint például Kenya, Libanon és Jordánia, egyértelműen megnyilvánul az erőfeszítés a bevonásra az oktatásba, de egyes logisztikai tényezők megakadályozzák, hogy valódi együttműködés alakuljon ki a menekültek és az állampolgárok között.

Az UNESCO jelentése elismeri ugyanakkor az olyan országok, mint például Ruanda és Irán által végzett jelentősebb befektetéseket a menekültek és a lakosság közötti együttműködés érdekében, illetve azt is, hogy Törökország elkötelezte magát: 2020-ig az összes menekültet bevonja nemzeti oktatási rendszerébe.

A bevándorlók oktatásba való bevonásának politikáját tekintve Kanada és Írország szerepel az élen az UNESCO szerint. A gyerekjogokkal kapcsolatosan az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az Eurochild gyermekjogi szervezet által kedden közzétett felmérés egyik része szerint átlagosan három európai gyerek közül csaknem kettő pozitív érzéseket társít a bevándorlókhoz. A 20 európai országot sorra vevő közvélemény-kutatás szerint a gyerekek és tizenévesek 68 százaléka érzi úgy, hogy szívesen fogadja a különböző nemzetiségű embereket országában.