"A XIX. század végén és a XX. század elején a régi magyar tanítónéni még sokkal többet tudott arról, milyen egy kisgyerek" - írja az írástanulásról szóló Facebook-posztjában Vekerdy Tamás pszichológus.
A XIX. század végén és a XX. század elején a régi magyar tanítónéni még sokkal többet tudott arról, milyen egy kisgyerek. Amikor meg akarta tanítani a gyereket írni, azt mondta neki, hogy otthon vegyen elő a sparhelt alól újságpapírt, majd fogja akár marokra a legvastagabb piros vagy kék postairónt, és kerekítsen rajta! Óriásiban! És ma? Az alsó tagozatos füzetben a sorközt összehúztuk, sőt, még két sort belehúztunk, mint a gyorsírófüzetbe, és tűhegyes HB-s ceruzát adunk a gyerek kezébe, hogy „ne piszkoljon”. Oda kell a gyereknek berakni a kis kampókat, csak „meg ne nőjön a sor vége felé”. De miért ne nőne meg??? Eleve óriásinak kellene lennie!
- írja Vekerdy Tamás pszichológus Facebook-oldalán. Hozzáteszi:
Jó néhány évvel ezelőtt elküldtem mindkét módszert a funkcionális anatómiai intézetbe azzal a kéréssel, hogy aki a kéz beidegződésével foglalkozik, írja meg nekem, hogy melyik módszer a jó a kéz mozgásának fejlődése szempontjából. Az akkor még ott dolgozó kitűnő agykutató Hámori József – aki azóta volt az Akadémia alelnöke is – válaszában ez állt: a régi tanítónéni zseniális volt, csak azt nem értjük, honnan tudta, mert a kéz fejlődését csak az 1960-as években kezdték kutatni. Vagyis akkor ösztönösen és tapasztalatból tudták, amit ma tudhatnánk a tudományból. De azt elfelejtettük, ezt pedig nem tanultuk meg. És a kettő között csináltunk egy olyan írástanítást, amely nem felel meg se a gyerek kezének, se az életkorának.
A szülők beveszik a süket dumát - öt fontos gondolat Vekerdy Tamástól
Sokan egyetértenek vele, mások megkérdőjelezik azt, amit a magyar iskolarendszerről mond, de az biztos, hogy Vekerdy Tamás pszichológus gondolatai sokakat megmozgatnak. Öt olyan idézetet választottunk ma tőle, amin érdemes elgondolkodni. Véleményeket is várunk kommentben. A szülők beveszik a süket dumát arról, hogy teljesítményelvű világban élünk, ha jót akarsz a gyerekednek, „topmenedzserképzést már az óvodában is!"
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
