Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
„Újra ballagtattunk!” – számolt be közösségi oldalán az intézmény. Az iskola dobbantós osztályának tanulói sikeresen lezárták általános iskolai tanulmányaikat, és szeptembertől többen ugyanitt folytatják tanulmányaikat: pénzügyi, illetve szociális ápoló és gondozó képzésben vesznek majd részt.
A Dr. Ámbédkar Iskola Magyarország egyik különleges oktatási intézménye: elsősorban hátrányos helyzetű, gyakran mélyszegénységben élő fiatalokat fogad, akik valamilyen okból kisodródtak a közoktatásból, írja a Roma Sajtóközpont.
Az intézményt 2007-ben alapította Orsós János pedagógus a Dzsaj Bhím közösség támogatásával. Az iskola először Sajókazán működött, ma már Miskolcon várja a tanulókat. Céljuk, hogy a lemorzsolódott diákok megszerezzék az alapfokú végzettséget, majd szakmát tanulhassanak, érettségit szerezzenek, és akár a felsőoktatásba is továbbjuthassanak. Az elmúlt években számos tanuló jutott el a szakmaszerzésig, az érettségiig, sőt egyesek egyetemre vagy főiskolára is bekerültek.
Az iskola közlése szerint az idei tanév is több fontos mérföldkövet hozott a diákok számára. Sokan sikeres vizsgákat tettek, szakmát szereztek vagy éppen most fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. A most elballagott tanulók közül többen már biztos továbbtanulási tervekkel rendelkeznek, ami különösen fontos eredmény azok esetében, akik korábban az iskolarendszer peremére kerültek.
Az Ámbédkar Iskola jelenleg egy nyári tábor megszervezésére gyűjt támogatást. A kezdeményezéshez a Momentum Mozgalom is csatlakozott: felajánlásuknak köszönhetően tíz diák balatoni nyaralása már biztosított.
Az intézmény célja azonban az, hogy legalább húsz hátrányos helyzetű tanuló vehessen részt a táborban. Az iskola szerint ezek a közös élmények különösen fontosak azoknak a gyerekeknek, akiknek a nyaralás vagy a többnapos kikapcsolódás ritkán adatik meg.
Az iskola úgy fogalmazott: szeretnék, ha a tanév végén minél több diák pihenhetne, feltöltődhetne, és olyan élményekkel gazdagodhatna, amelyek sok gyerek számára természetesek, számukra azonban különleges lehetőséget jelentenek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
