Automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek a köznevelésben dolgozók, korrigálták a óvodapedagógusok...
Automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek a köznevelésben dolgozók, korrigálták a óvodapedagógusok munkaidő beosztását és a jövőben az egyetemeken, főiskolákon szerzett vezetési gyakorlat lesz a rektori kinevezés egyik feltétele - többek között ezt tartalmazza az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosítása, amelyet az Országgyűlés 234 igen és 70 nem szavazattal szerdán fogadott el.
Az eredetileg tervezett Magyar Pedagógus Kar helyett az új szervezet a Nemzeti Pedagógus Kar nevet viseli majd, és annak automatikusan tagjai lesznek a köznevelésben dolgozók. A kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete, és összesen 16 szakmai tagozatot működtet. 2014. április 30-ig a kar országos küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. Megalkotja továbbá a Pedagógus Etikai Kódexet, és a törvényben, valamint az alapszabályban és az etikai kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat.
A módosítás értelmében kiterjesztik az életpályamodell hatályát a középfokú végzettséggel rendelkező, a pedagógiai szakszolgálatoknál, pedagógiai-szakmai szolgáltatást végzőkre, a gyógypedagógiai intézményekben dolgozókra, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, pedagógiai szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottra is.
Az előmeneteli rendszer azokra a nevelő-oktató munkát segítőkre is vonatkozik, akik feladataikat pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel látják el (például szabadidőszervező). A végrehajtás módjáról 2013. június 30-ig születik megállapodás, és a rendelkezés 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
Korrigálták az óvodapedagógusok munkaidőbeosztásának szabályozását is, ugyanis amennyiben a pedagógus-munkakörre vonatkozó általános szabályokat alkalmazták volna, vagyis, hogy munkaidő 20 százalékát szabadon használhatták volna fel, akkor még egy nevelőtestületi értekezleten való részvételt lehetett volna elrendelni a 32 óra közvetlen óvodai foglalkozás megtartását követően.
Az érintett szakmai szervezetek javaslatára tekintettel indokolt, hogy az óvodapszichológusok, iskolapszichológusok foglalkoztatása – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – pedagógus-munkakörben történjen szeptember 1-jét követően is. A módosítás tartalmazza azt is, hogy a pedagógusok besorolásakor a szolgálati idő számításánál a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A nemzeti köznevelési törvény 2011-ben elfogadott eredeti - még hatályba nem lépett - rendelkezése szerint az előmenetelnél kizárólagosan a pedagógus-munkakörben eltöltött időt lehetett volna figyelembe venni.
Ez adott esetben azt jelentette volna, hogy a érintetteknek többéves, esetleg évtizedes más munkakörben eltöltött ideje is elveszett volna. Rendezik továbbá a középfokú végzettséggel rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak illetményének megállapítását is.
A módosítással felhatalmazást kap a kormány, hogy - az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők körét és kötelező létszámát, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét, finanszírozott létszámát rendeletben állapítsa meg.
A törvénymódosításban rögzítették azt is, hogy a szakközépiskolának nemcsak általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, hanem a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama is.
A változtatások alapján az agrárszakképző iskolák átvételénél a Vidékfejlesztési Minisztérium, mint állami fenntartó az előírt működési engedély megkérésének kötelezettsége alól – az állami intézményfenntartó központhoz, és a települési önkormányzatokhoz hasonlóan – mentesül a jövőben.
A felsőoktatást érintő változás többek között, hogy az az egyetemeken, főiskolákon szerzett vezetési gyakorlat lesz a rektori kinevezés egyik feltétele. A változtatások között az is szerepel, hogy a Magyarország területén kívül folytatott székhelyen kívüli képzéseket is az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba.