Palkovics László oktatási államtitkár szerint előzetes számítások már rendelkezésre állnak, és látják, milyen forrásigény szükséges az átalakításhoz. Az önkormányzatok jelenleg 55 milliárd forintot költenek működtetésre, azonban a működtetéssel kapcsolatos feladatok átstrukturálása még zajlik, illetve a jövő évi büdzsé tervezése is folyamatban van - közölte.

Tehát, 40 nappal az új Klik tervezett indulása előtt még csak tervezik a jövő tanév költségvetését, nem is beszélve a természettudományos tárgyakat leradírozó kerettanterv átalakításáról, ami komolyan meghatározza a középiskola 9. évfolyamát megkezdők esélyeit a boldogulásra. Kérdés, hogy mi lesz a tiltakozások hatása, szakmai szervezetek utóbbi bevezetésének elhalasztását kérik. A jövő évi költségeket az is meghatározza, hogy tényleg kinyírják-e a az alapítványi és magániskolákat.

A totális államosításról ugyan Palkovics László ígéretet tett, hogy az állam biztosítani fogja a működtetéshez és fenntartáshoz szükséges forrásokat, azonban az önkormányzatok jóval többet fizettek be a rendszerbe, mint amiről az államtitkár beszél. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is elmondta, hogy a város évi 300 millió forintot fizetett. Olyan dolgokért, ami nem is tartozott a működtetői feladatkörükbe, azaz nem csak az iskolák állagmegóvására, javítgatására költöttek, hanem oktatási programokra, szalagavatót finanszíroztak. Lényegében mindent megpróbáltak fizetni, hogy kipótolják a Klik hiányos forrásait, bár nem volt kötelességük. Számos település felszólalt már a kormány ötlete ellen.

Az államtitkár a várható új struktúrát úgy vázolta fel, hogy a tankerületek vezetőit személyes interjúk során választják ki, a kinevezésüknél az alkalmasságot: a többi közt a szakértelmet és a menedzseri szemléletet tartják elsősorban szem előtt. Hozzátette, mivel az új tankerületi központok 2016. július 1-jével állnak fel, az idő rövidségére tekintettel a tankerületi vezetőket egyelőre megbízással alkalmazzák, később pedig pályázati úton választják ki.