8 fontos kérdés és válasz a plusz egy év oviról
Nem minden hatéves áll készen az iskolára – és ez teljesen normális dolog. Ha szülőként úgy látod, hogy a gyerekednek még jót tenne egy plusz év az óvodában, van lehetőség a tankötelezettség halasztására. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket és szabályokat.
1. Mikor válik egy gyerek tankötelessé?
Magyarországon egy gyerek abban az évben válik tankötelessé, amelyben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Alapesetben ez azt jelenti, hogy szeptembertől iskolába kellene mennie. Ha azonban a szülő azt szeretné, hogy maradjon még egy évet a gyerek az oviban, akkor az Oktatási Hivatalnál kell külön kérelmeznie.
2. Milyen esetekben érdemes kérni a plusz egy év ovit?
- nehéz a figyelem tartós fenntartása,
- bizonytalan a szabálykövetés,
- lassabb a beszéd- vagy mozgásfejlődés,
- erős szorongás új helyzetekben stb.
3. Ha még csak középzős, akkor is igényelni kell?
Igen, ugyanis azoknál a gyerekeknél, akik 2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között születtek, nem számít, hogy most középső- vagy nagycsoportosok, és az sem, hány évet jártak eddig óvodába.
4. Hányszor lehet halasztani az iskolakezdést?
Ez az egyik legfontosabb szabály: csak egyetlen alkalommal, és csak egy évre. Ez sajnos az SNI vagy BTMN esetén is igaz. Ha a gyerek augusztus 31-ig már betölti a 7. életévét, akkor szeptembertől kötelező megkezdenie az iskolát, további halasztásra nincs lehetőség.
Nem kell külön kérelmet benyújtania annak a szülőnek, akinek a gyerekét a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága megvizsgálta, és január 18-ig elkészül a szakértői vélemény, amelyben javasolják, hogy a gyerek még egy évig óvodában maradjon (SNI vagy BTMN miatt).
Ebben az esetben a szakvéleményt az óvodában kell bemutatni, és az óvoda rögzíti a gyerek óvodában maradását a köznevelési rendszerben. A szülőnek nincs további adminisztratív teendője.
6. Melyek a legfontosabb határidők és hogyan lehet beadni a kérelmet?
A kérelem 2025. december 29-től érhető el a ker.oh.gov.hu oldalon. Elektronikusan ügyfélkapus azonosítás után is le lehet adni vagy pedig postai úton az Oktatási Hivatal címére. Mivel a beadási határidő rövid és ráadásul belecsúszik az év végi ünnepekbe, ezért érdemes időben beszerezni azokat a dokumentumokat, amiket a szülők a kérelemhez csatolni szeretnének.
Ilyen lehet például szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolás vagy óvodapedagógusi szakvélemény. Emellett a szülőknek egy saját maguk által megfogalmazott indoklást is le kell adniuk, ebben nagy segítség lehet a Szülői Hang segédlete.
7. Hány napon belül hoz az Oktatási Hivatal döntést?
Ha a kérelem és a csatolt dokumentumok alapján minden egyértelmű, az Oktatási Hivatal 8 napon belül dönt, és megküldi a határozatot. Amennyiben további vizsgálatra van szükség – például a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságát kell bevonni –, a döntés legkésőbb 50 napon belül születik meg.
8. Ha megkapja a plusz egy év ovit, de közben sokat érik a gyerek, és inkább úgy döntenénk, hogy menjen inkább iskolába, akkor van erre lehetőség?
Az Oktatási Hivatal határozatban dönt, amely kötelező érvényű. Ha a halasztást jóváhagyják, a gyerek még egy évig kötelezően óvodába jár, és nem íratható be iskolába. A döntést pedig sem a szülő, sem az intézmény nem hagyhatja figyelmen kívül.
