A Történelemtanárok Egyletével (és számos más, évtizedek óta működő pedagógus szakmai szervezettel) a minisztérium semmilyen módon nem egyeztetett a Nemzeti alaptanterv koncepciójáról - reagált a szervezet arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, az új alaptantervről folyamatos az egyeztetés magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel.
Ahogy azt szerda reggel megírtuk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében azt írta, "a szakmai eljárások és egyeztetések szerint, a „szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával” történik az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
A tárca szerint folyamatosak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel. „A koncepciótervezetét Csépe Valéria professzor asszony, köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos több szakmai fórumon ismertette, beleértve Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottságát, valamint az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Pedagógiai Tudományos Bizottságát” - írták, hozzátéve: a koncepcióra érkezett javaslatokról és együttműködési szándékokról azóta is folyamatos az egyeztetés a magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel, jelenleg és egészen az év végéig folyik a koncepció mélyítése, bővítése.
A Történelemtanárok Egylete Facebook-oldalán reagált a minisztériumi közleményre. "A Történelemtanárok Egyletével (és számos más, évtizedek óta működő pedagógus szakmai szervezetettel) a minisztérium semmilyen módon nem egyeztetett Nemzeti Alaptanterv koncepciójáról. Az idézett állítás ("a koncepcióra érkezett javaslatokról és együttműködési szándékokról azóta is folyamatos az egyeztetés a magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel" - a szerk.) tehát nem felel meg a valóságnak. Vagyis nem igaz. A közlemény hazudik" - írják.
Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
