szerző:
Székács Linda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az előző tanévhez képest nem javult a diákok fittségi állapota a NETFIT felmérés 2024/25-ös eredményei szerint. Minden negyedik gyerek elhízott, amin egyelőre a mindennapos testnevelés sem segít.

A fiúk 19, a lányok 15 százaléka túlsúlyos, 10 és 8 százalékuk pedig elhízott a NETFIT 2024/25-ös adatai szerint.

A diákok fittségi állapotát mérő felméréseket az előző tanévben mintegy 3744 iskola 664 457 tanulóján végezték el 2025. január 9. és május 9. között.

Ennek során felmérték az 5-12. osztályos diákok;

  • testtömegindexét,
  • testzsírszázalékát,
  • állóképességét (ingafutás)

volt továbbá

  • ütemezett hasizomteszt,
  • törzsemelés,
  • kézi szorítóerő mérése,
  • fekvőtámasz teszt,
  • helyből távolugrás,
  • hajlékonysági teszt.

Nincs javulás tavalyhoz képest

Testtömegindex alapján a 2024/25-ös eredmények szerint nincs érdemi javulás sem a fiúk, sem a lányok eredményeiben az előző tanévhez képest. A fiúk esetében 0,2 százalékponttal csökkent az egészségóna-arány, a lányok esetében nem változott.

A testzsírszázalék-eredményekből pedig látszik, hogy az egészségzónába került értékek relatív gyakorisága a fiúk esetében 67,0% (5. évf.) és 73,5% (12. évf.) között alakul. A lányoknál ezek az értékek 65,7% (11.évf.) és 71,7% (6. évf.) között találhatók.

 

Elhízott kategóriába a 5. évfolyamos fiúk (7,7%) és a 12. évfolyamos lányok (13,2%) közül tartoztak a legtöbben, a 7. évfolyamtól kezdve pedig folyamatosan nő az elhízott lányok aránya - mindezt a mindennapos iskolai testnevelés ellenére, amiből kettőt tavaly óta már csak a versenysportolóknak engednek el.

A jelentésben hozzáteszik, hogy vármegyei bontásban a testtömegindex esetében Budapesten kerültek a legkevesebben (5,4%) az elhízott kategóriába, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legtöbben (13,2%).

Az egészségzónát elérők közé Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből kerültek be a legkisebb (67,3%), míg Budapesten a legnagyobb arányban

Az eredmények tükrében a mindennapos testnevelésórák mellett további, célzott és komplex, mozgásalapú egészségfejlesztési iskolai és diáksportprogramok megvalósítása szükséges a következő években – a Covid–19 járvány miatti fizikai inaktivitási krízis miatt különösen – a kedvezőtlen tendenciák visszafordítása és a kedvező eredmények megtartása érdekében

- írják.