„Technikailag mindenképpen úgy lenne, hogy a 2024-es nagyobb béremelés visszamenőlegesen lenne január elsejétől, mondjuk egy ilyen márciusi időponttól" - idézi Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét a Szeretlek Magyarország.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a héten feloldotta az Európa Unió a Magyarországnak járó befagyasztott forrásokat, így elhárult az akadály a tanároknak ígért, nagyobb összegű béremelés elől. Gulyás Gergely ekkor azt mondta, hogy a 2024-es januári emelést követően 2025-ben akár a bruttó 700 ezer forintot is elérheti majd a tanárok átlagbére, a Belügyminisztérium azonban egyelőre továbbra is csak 10 százalékos januári béremeléssel számol. A továbbiakkal kapcsolatban Maruzsa Zoltán december 21-én, csütörtökön egyeztethet a szakszervezetekkel.

Horváth Péter szerint a nagyobb összegű béremelésre azért kell várni, mert ahhoz, hogy 2024. január elsejétől a diplomás átlagbérek 72 százalékát érjék el a pedagógusbérek, tudni kell, mi a viszonyítási alap. Ezt pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csak március környékén tudja megmondani.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a márciusban történő visszamenőleg kifejezéssel "nem lenne semmi baj". Szerinte a most megkapott, 10,2 milliárd eurós forrásból a tanári béremelések fedezésére összesen 1,8 milliárd euró van, ezt pedig nem is lehetne másra költeni, mint a pedagógusok béremelésére.