Elhárult az akadály a béremelés elől: a szakszervezetek sztrájkot terveznek, ha heteken belül nem érkeznek a magasabb pedagógusbérek

Bár a forrásokat szerdán jóváhagyták, még hetekbe telhet azok megérkezése, így a Belügyminisztérium egyelőre csak 10 százalékos béremelést ígér.

  • Székács Linda

Feloldották a befagyasztott uniós források egy részét, Magyarország megkapja a tanári béremelés feltételeként is emlegetett 10,2 milliárd eurót, vagyis 3900 milliárd forintot - számolt be róla a kedd esti RTL Híradó.

A pénz feltételeként elvárt törvénymódosításokat a Parlament a keddi ülésén szavazta meg, többek között az igazságügyi reformot is, ami orvosolja az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait. A reformok szerdán a Magyar Közlönyben is megjelentek, ami után nem sokkal később az Európai Unió is közölte, hogy elhárultak az akadályok a Magyarországak járó támogatások folyósítása elől.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a forrásokkal kapcsolatban a Blikk Talk! című műsorában azt mondta, hogy a 2024-es januári emelést követően 2025-ben akár a bruttó 700 ezer forintot is elérheti majd a tanárok átlagbére. Ennek ellenére a Belügyminisztérium azt közölte: január 1-jétől egyelőre csak 10 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. További döntéseket akkor hoznak, amikor már megérkezett az uniós pénz, ez pedig nem egyik napról a másikra történik.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ha a nagyobb béremelés elmarad év elején, a szakszervezet ismét sztrájkot tervez.

"Ha a pedagógusok nem fogják összeszedni magukat és nem fognak egy komolyabb nyomást gyakorolni a kormányra, akkor a bértömeg tíz százalékának emelkedésénél többre ne számítsanak" - nyilatkozta.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.