A jövőben 10 százalékkal kevesebb költségvetési támogatást kaphatnak.
Szerdán megszavazta a parlament, hogy a jövőben kevesebb pénzt kapjanak azok az általános iskolák, ahol az előírtnál kevesebb hátrányos helyzetű diák tanul - számolt be róla a Telex.
Ahogy arról korábban az Eduline-on is beszámoltunk, a Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat "az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglalt feltételek teljesítésével", vagyis a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményeinek javítása és a kompetenciafejlesztés növelésével indokolja ennek szükségességét, ami 10 százalékkal csökkentené az adott évi költségvetési támogatásának összegét azokban az iskolákban, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya
Az elfogadott törvényben az is szerepel, hogy amennyiben az érintett intézmények fenntartója átszervezésről dönt, nyomon kell követnie, hogy az átszervezés után biztosított-e a hátrányos helyzetű tanulók egyenletes aránya és a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának folyamatossága.
Az, hogy az elfogadott törvény mégis hogyan javítja a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetét, egyelőre nem derült ki, és arra sincs utalás a szövegben, hogy a bizonyos intézményektől elvont összegeket más, például hátrányos helyzetű településeken működő iskolák kapnák meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
