szerző:
Székács Linda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Demonstráció a Karmelitánál, demonstráció a Fidesz-székháznál, a kettő között pedig az írásbeli érettségik. Ezek voltak 2023 májusának legfontosabb történései.

 

 

Bár azt hihettük volna, hogy a májusban esedékes írásbeli érettségik miatt ez egy nyugodt hónap lesz, valójában az április 24-én a Karmelita kolostornál a rendőrök könnygázzal történő fellépésével véget érő tüntetés indította be igazán a tavaszi tanár- és diáktüntetéseket.

Május 3-án a diákok "Le a gyermekvédelmi könnygázzal! Le a bosszútörvénnyel!" néven szerveztek újabb demonstrációt, melyen Pintér Sándor maszkot viselő diákok bejelentették, hogy egy hét kérdésből álló népszavazást kezdeményeztek a Nemzeti Választási Irodánál.

Az "Egyetért-e Ön azzal, hogy" kezdetű kérdésekkel a diákok azt szerették volna megtudni, hogy az állampolgárok mit gondolnak arról, hogy

  • Mondjon le Pintér Sándor,
  • Töröljék el a státusztörvényt,
  • A köznevelési és szakképzési intézmények vezetőit csak a diákönkormányzat és a szülő közösség, a nevelőtestület, az intézményben működö szakszervezet, valamint a közalkalmazotti tanács véleményezése után, indolokási kötelezettség mellett nevezhessék ki,
  • Legyen vagyoni helyzettől és vallási hovatartozásról független esélyegyenlőség az oktatásban,
  • Töröljék el a sztrájktörvényt,
  • Hozzanak létre önálló oktatási minisztériumot,
  • 50 százalékkal növeljék a pedagógus alapilletményt, és évenként emeljék a fizetést az inflációhoz mérten.

A tüntetés végének bejelentése után a demonstrálók ismét a Karmelita kolostorhoz vonultak, ahol azonban rohamrendőrök várták őket, akik a tömeg elején állókkal szemben többször is ismét könnygázt vetettek be. Volt olyan 17 éves diák, aki később arról számolt be, hogy a vegyi anyag miatt órákig nem bírta kinyitni a szemét és a Szent János Kórházba szállították ellátásra.

Május 8-án aztán a magyar nyelv és irodalommal elkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák, így a tüntetéseket erre a hétre felfüggesztették.

Közben azonban kiderült, hogy egy a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint április végén hatályba lépett egy olyan módosítás, ami eltörli a már nyugdíjba vonult pedagógusok „visszafoglalkoztatásának” egy éves időkeretét, és lehetővé teszi, hogy az idős pedagógusok az érettségik és országos középiskolai tanulmányi versenyek (OKTVk-k) szervezésében is részt vegyenek.

 

Az írásbeli vizsgák második hetének végén aztán folytatódtak a tüntetések. A vonulás és a beszédek után azonban a május 19-i alkalmon nem a Karmelita kolostor, hanem a Fidesz-székház lett a dühös demonstrálók célpontja, amire - a tüntetés útvonala miatt - a hatóságok már felkészültek és lezárták a Lendvay utcát. Ennek ellenére a tüntetők és a rendőrök között ismét dulakodás alakult ki. Voltak, akik műanyag palackokkal, vascsavarokkal és egyéb tárgyakkal dobálták meg a rendőröket, a diákok közül pedig többen rosszul lettek. Könnygázt ezúttal nem vetettek be.

Tisztújító kongresszusán a Pedagógusok Szakszervezete amellett, hogy új elnököt választott Totyik Tamás személyében tizenegy pontból álló követeléscsomagot is összeállítottak, megállapítva azt, hogy a folyamatos akciók és egyeztetések ellenére a kormány az elmúlt egy évben nem hozott döntést

  • a tanulók terheinek csökkentéséről,
  • a XXI. század kihívásaira választ adó alaptanterv létrehozásáról,
  • a társadalmi egyenlőtlenség felszámolásáról az oktatásban,
  • a világnézetileg semleges és hatékony oktatás és gyermekvédelem feltételeinek megteremtéséről,
  • az oktatásban dolgozók presztízsének emeléséről, és
  • az érdemi társadalmi párbeszéd megteremtéséről sem.
Május 30-án aztán ismét demonstráció kezdődött, ezúttal azonban több napon keresztül sátraztak a diákok a köztársasági elnök hivatala előtt, Orbán Viktor miniszterelnököt pedig babérkoszorúval szerették volna megajándékozni a születésnapja alkalmából. A főváros mellett egyébként voltak megmozdulások többek között Balassagyarmaton, Debrecenben, Egerben, Pécsett, Veszprémben és Szekszárdon is.

Az Európai Unió Bíróságához fordultak az alapítványi egyetemek
Mivel májusra sem oldódott meg az alapítványi egyetemeket érintő "Erasmus-ügy", hat magyar egyetem pert indított az uniós források befagyasztása miatt az Európai Unió Bíróságánál, megkérdőjelezve a befagyasztás alapját, mivel szerintük az egyetemi döntéshozatal – így az EU-forrásokról szóló döntések is – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik, továbbá a bizottsági döntés szembemegy az európai alapértékekkel, és „politikai háború eredménye."

Az eseteket összevonva tárgyalják, eredmény 18 hónapon belül születhet.

A hónap végére egyébként az Orbán-kormány új javaslattal állt elő a konfliktus megoldására Brüsszelben. Azt azonban azóta se sikerült megoldani.