Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Véget ért a 2025-ös tavaszi érettségi időszak középszintű biológia vizsgája, amely idén is alaposan próbára tette a vizsgázókat. Mutatjuk, mi volt a véleményük a feladatokról.
A tanulóknak összesen 150 perc állt rendelkezésükre, hogy megoldják a kilenc, különböző típusú és nehézségű feladatot. A témák között szerepeltek többek között a hazai életközösségek jellemzői, a hajszálgyökerek felépítése és működése, a beporzás folyamata, a szarvasmarhák tenyésztése, a szem anatómiája, valamint egy „kromoszóma kártyajáték”.
Ezekkel a tárgyakkal folytatódnak az érettségi vizsgák a második héten
A vizsga végeztével sokan osztották meg első benyomásaikat és véleményüket az Érettségi 2025 nevű Facebook-csoportban. Több diák úgy érezte, hogy a feladatsor kifejezetten nehézre sikerült. Akadtak, akik nem rejtették véka alá csalódottságukat: volt, aki azt írta, gyakorlatilag csak tippelni tudott a kérdések jelentős részére.
Különösen megosztó volt a szarvasmarhákkal kapcsolatos feladat, amely sok vizsgázónak nem nyerte el a tetszését. Egyikük ironikusan így fogalmazott:
„Soha többet nem akarok szarvasmarhákat látni se.”
- a hozzászóláshoz pedig többen is csatlakoztak egyetértően.
Ugyanakkor, ahogy az lenni szokott, nem mindenki érezte teljes kudarcnak a vizsgát. Akadtak olyan diákok is, akik pozitívan nyilatkoztak a feladatokról. Egy hozzászóló például arról számolt be, hogy bár voltak nehezebb kérdések, és nem tudott mindenre biztos választ adni, összességében nehezebb vizsgára számított.
Magyar, matek, töri - mutatjuk a hivatalos megoldásokat középszinten
A biológiaérettségi tehát idén is alaposan megosztotta a vizsgázók véleményét – van, aki megkönnyebbülve, más pedig csalódottan fejezte be a feladatsort.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.
Kilenc felsőoktatási érdekképviseleti szervezet közös levélben fordult Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárhoz. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a kormány a 2027-es költségvetés felsőoktatást érintő intézkedéseiről és a készülő felsőoktatási koncepcióról is egyeztessen velük.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni. Az OGYM szerkesztőségünknek is elküldött közleményéből kiderült, hogy az oviKRÉTA rendszerében megjelent kérdőív az óvodás gyerekek fejlődésének értékelésére szolgál, és számozási hiba miatt állították le ideiglenesen.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.