„Ezen még a józan paraszti eszem sem tudott segíteni” – ilyennek látták a vizsgázók a középszintű biológiaérettségit

Véget ért a 2025-ös tavaszi érettségi időszak középszintű biológia vizsgája, amely idén is alaposan próbára tette a vizsgázókat. Mutatjuk, mi volt a véleményük a feladatokról.

A tanulóknak összesen 150 perc állt rendelkezésükre, hogy megoldják a kilenc, különböző típusú és nehézségű feladatot. A témák között szerepeltek többek között a hazai életközösségek jellemzői, a hajszálgyökerek felépítése és működése, a beporzás folyamata, a szarvasmarhák tenyésztése, a szem anatómiája, valamint egy „kromoszóma kártyajáték”.

Ezekkel a tárgyakkal folytatódnak az érettségi vizsgák a második héten

A vizsga végeztével sokan osztották meg első benyomásaikat és véleményüket az Érettségi 2025 nevű Facebook-csoportban. Több diák úgy érezte, hogy a feladatsor kifejezetten nehézre sikerült. Akadtak, akik nem rejtették véka alá csalódottságukat: volt, aki azt írta, gyakorlatilag csak tippelni tudott a kérdések jelentős részére.

Különösen megosztó volt a szarvasmarhákkal kapcsolatos feladat, amely sok vizsgázónak nem nyerte el a tetszését. Egyikük ironikusan így fogalmazott:

„Soha többet nem akarok szarvasmarhákat látni se.”

- a hozzászóláshoz pedig többen is csatlakoztak egyetértően.

Ugyanakkor, ahogy az lenni szokott, nem mindenki érezte teljes kudarcnak a vizsgát. Akadtak olyan diákok is, akik pozitívan nyilatkoztak a feladatokról. Egy hozzászóló például arról számolt be, hogy bár voltak nehezebb kérdések, és nem tudott mindenre biztos választ adni, összességében nehezebb vizsgára számított.

Magyar, matek, töri - mutatjuk a hivatalos megoldásokat középszinten

A biológiaérettségi tehát idén is alaposan megosztotta a vizsgázók véleményét – van, aki megkönnyebbülve, más pedig csalódottan fejezte be a feladatsort.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.