Véget ért a 2025-ös tavaszi érettségi időszak középszintű biológia vizsgája, amely idén is alaposan próbára tette a vizsgázókat. Mutatjuk, mi volt a véleményük a feladatokról.
A tanulóknak összesen 150 perc állt rendelkezésükre, hogy megoldják a kilenc, különböző típusú és nehézségű feladatot. A témák között szerepeltek többek között a hazai életközösségek jellemzői, a hajszálgyökerek felépítése és működése, a beporzás folyamata, a szarvasmarhák tenyésztése, a szem anatómiája, valamint egy „kromoszóma kártyajáték”.
Ezekkel a tárgyakkal folytatódnak az érettségi vizsgák a második héten
A vizsga végeztével sokan osztották meg első benyomásaikat és véleményüket az Érettségi 2025 nevű Facebook-csoportban. Több diák úgy érezte, hogy a feladatsor kifejezetten nehézre sikerült. Akadtak, akik nem rejtették véka alá csalódottságukat: volt, aki azt írta, gyakorlatilag csak tippelni tudott a kérdések jelentős részére.
Különösen megosztó volt a szarvasmarhákkal kapcsolatos feladat, amely sok vizsgázónak nem nyerte el a tetszését. Egyikük ironikusan így fogalmazott:
„Soha többet nem akarok szarvasmarhákat látni se.”
- a hozzászóláshoz pedig többen is csatlakoztak egyetértően.
Ugyanakkor, ahogy az lenni szokott, nem mindenki érezte teljes kudarcnak a vizsgát. Akadtak olyan diákok is, akik pozitívan nyilatkoztak a feladatokról. Egy hozzászóló például arról számolt be, hogy bár voltak nehezebb kérdések, és nem tudott mindenre biztos választ adni, összességében nehezebb vizsgára számított.
Magyar, matek, töri - mutatjuk a hivatalos megoldásokat középszinten
A biológiaérettségi tehát idén is alaposan megosztotta a vizsgázók véleményét – van, aki megkönnyebbülve, más pedig csalódottan fejezte be a feladatsort.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
