Fontosnak tartja-e az intézmény a nemzeti hagyományok megismerését, a magyarságtudat, hazaszeretet kialakítsát, és megismerik-e a gyerekek "az erkölcsi normákat, képessé válhatnak arra, hogy az adott értékrendet kövessék, a hozzá kapcsolódó ünnepeket, megemlékezéseket örömmel megéljék" - a Népszava szerint ilyen és ezekhez hasonló állítások szerint kellett 1-től 5-ig terjedő skálán értékelniük az óvodájukat a szülőknek.

"A hagyományőrzés, a nemzeti ünnepek megtartása, nagyon helyesen, mindig jelen volt valamilyen formában az ovikban, iskolákban. Én is viseltem már ovisként kokárdát, és festettünk magyar zászlót. És persze ott voltak az ünnepségek is. Szerintem ez mind ma is teljesen rendben van, de azt nem értem, miért kell ezt ilyen tanfelügyeleti felmérésekben hangoztatni. Hogyan lehet ovis gyerekek esetében magyarságtudatáról beszélni? Komolyan ez lenne a mércéje annak, hogy milyen egy jó ovi? Az pedig már egészen homályos, hogy kinek az értékrendjéről és pontosan milyen erkölcsi normákról beszélnek. De ha már belemennek ebbe, akkor mondjuk miért nem esik szó arról, hogy kritikai gondolkodásra vagy épp elfogadására neveljük a gyerekeket?" - nyilatkozta egy érintett.

Arról ugyanis, hogy van-e elég óvodapedagógus vagy fejlesztőpedagógus az intézményben, és hogy hány alkalommal kell a szülőknek biztosítani vagy kifizetni olyan alapvető dolgokat, mint a WC-papír, nem kérdezték a szülőket, bár arra kíváncsiak voltak, hogy mennyire elégedettek az intézményen kívüli tevékenységekkel, például kirándulások, színházi, múzeumi programok szervezésével.

A Népszavának küldött válaszában az Oktatási Hivatal azt írta, hogy "a kérdőív érinti a felvetett témákat, de van szabadszöveges mezője is, amelyben a kitöltő bármiről kifejtheti a véleményét". Az óvodások magyarságtudatát kialakító rész szerintük azért fontos, mert "az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja is egyértelműen rögzíti" ezek megteremtését, a vizsgálatuk pedig "releváns szempont az óvodai tevékenység szakmai minőségének értékelésekor".

Nahalka István oktatáskutató szerint bár a felmérés sok jó elemet tartalmaz, hiányznak belőle a konkrét kérdések, és problémásnak tartja a szülőket arról kérdezni, hogy milyennek tartják az óvodai fejlesztéseket, mikor "sokszor még a szakma sem ért egyet" abban, hogy mi számít fejlesztésnek.

"Előfeltételez egy szaktudást, amivel a szülők nem minden esetben rendelkeznek. Ennél és több kérdésnél a szülők benyomásai dönthetnek a megfelelő háttértudás nélkül. Azon viszont nem lepődöm meg, hogy olyan típusú kérdéseket nem tartalmaz a kérdőív, amelyekből egyértelműen látni lehetne: gond van. Például, hogy jut-e minden csoportra legalább két óvodapedagógus? Van-e gyógypedagógus, van-e logopédiai foglalkozás? Ezeket jobb a szőnyeg alá söpörni" - tette hozzá.