Gosztonyi Gábor alelnök a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tanévnyitó sajtótájékoztatóján  úgy fogalmazott, hogy a PSZ évek óta kongatja a vészharangot, most eljött az idő, szintet kell lépni. A szakszervezet szerint szeptember 1-jén az iskolákban vészcsengővel, erős hangeffektekkel fel kell hívni a figyelmet az oktatás problémáira.

„Pedagógusok mennek el műkörmösnek, sírásónak, buszsofőrnek, és a helyükbe az a szerencsésebb, ha végzett, nyugdíjból visszatérő kollégák jönnek tanítani. De a hírek szerint lesz itt állatorvos, biológus, fizikus, katonatiszt, akiknek semmilyen pedagógusvégzettsége nincsen” – fejtette ki Gosztonyi.

Nyugdíjas pedagógusok újra munkában

Totyik Tamás, a PSZ elnöke hozzátette, mindenki arról beszél, hány pedagógus megy el a pályáról, és várhatóan mennyien fognak távozni.

Az elnök kiemelte, hogy 160 ezres főállású pedagógushoz képest az ötezer fő valóban nem egy eget rengető tétel. Ha viszont megnézzük a pedagógusok korfáját, akkor látszik, hogy a következő öt évben várhatóan mennyien mennek majd nyugdíjba, és hányan kezdenek el tanítani. Ekkor körülbelül 22 ezer fős lesz a hiány.

Totyik szerint idén 8-12 ezer közé tehető a visszafoglalkoztatott nyugdíjasok száma. Ezen kívül a kormány képesítés nélküli pedagógusokkal próbálja eltakarni a hiányt. Például a tegnap este megjelent végrehajtási rendeletben benne maradt, hogy edzői minősítéssel, érettségivel testnevelés órát lehet tartani:

A PSZ adatai szerint egyébként minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít, és minden harmadik általános iskolában nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanító pedagógus van.

Tóth Tünde, a PSZ alelnöke megjegyezte, hogy a tanárhiány a természettudományos tantárgyak esetében a legszembetűnőbb. Maruzsa Zoltán államtitkár korábban bejelentette, hogy kémia tanári szakra 72 főt vettek fel, de Tóth szerint ez közel sem jelenti azt, hogy ennyivel fog emelkedni a kémia tanárok száma a következő években. Az optimista becslések alapján 13-14 fővel, míg a realista számítások szerint csak 5-7 fővel fog gyarapodni a következő öt-tíz évben a kollégák száma.

A PSZ-nél 9-10 esetről tudnak, mikor képesítés nélküliek tanítanak. Budapesten például idegenvezetőket keresnek meg, hogy angol nyelven tanítsanak.

„Van olyan tagunk, aki rendszergazdaként informatika órát tart. Legyünk őszinték, ez még mindig jobb, mintha az informatika órát a történelem tanár tartaná meg. Kényszerpályán vannak az intézményvezetők. Nem tudják eldönteni melyik ujjukat harapják meg: nem tartják meg az órákat vagy a szakmához legalább értő embereket tegyenek oda” – fejtette ki Totyik Tamás.

Béremelés: még nincsen törvény

A tanévkezdés előtt egy nappal kiadott státusztörvény végrehajtási rendeletéről is szó esett, ahogy a régóta húzódó pedagógus-béremelésről is. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott, hogy az Európai Bizottságban csak azt kérték, hogy törvénybe kell iktatni a pedagógusok béremelését. Erről már márciusban volt egy tervezet, de jogszabályt még nem fogadták el. Az elnök kérdésre válaszolva aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a teljesítményértékeléshez kötött plusz költségvetési forrást még nem látják.

„Az elfogadott 2024-es éves költségvetési törvényben kevesebb van a betervezve a pedagógus gyakornokok bérére, mint amennyi a jogállás végrehajtásához kapcsolódóan szükséges lenne ” – hangsúlyozta Totyik, majd kiemelte,  a kettő között körülbelül 10 ezer forint különbség van, és felmerülhet a kérdés, hogy ezt az összeget kitől veszik el.

Az elnök leszögezte, forró ősz elé fognak nézni. A jövő héten többek között egyeztetnek azzal kapcsolatban, hogyan lehet a státusztörvényt az Alkotmánybíróságon megtámadni.