Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A váltás óta kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak a napjai és több időt tud a családjára fordítani.
"Amikor eldöntöttem, hogy fizika–matek szakos tanár leszek, nagyon különböző reakciókat kaptam a környezetemtől. Voltak, akikben tiszteletet ébresztett a döntésem, volt, aki azt mondta, ő semmi pénzért nem tanítaná mások hülye gyerekét, és a híres latin mondás is előkerült: „quem dii odere, paedagogum facere”, azaz: „akit az istenek gyűlölnek, pedagógussá teszik” - mondta Nagy Dávid a Válaszonline-nak.
Már az egyetemi évek alatt tanítani kezdett. Először még heti tizenhat, később húsz, majd huszonnégy órában. A fegyelmezéssel mindig voltak gondjai és az egyre növekvő terhelést is nehezen bírta, de a nehézségeken mégis mindig átvergődött. Az első hat évben egy budai katolikus iskolában tanított, az ingázás miatt kevés időt tudott a gyerekeivel tölteni. ezért munkahelyet váltott és egykori gimnáziumában vállalt állást.
"Hivatásomnak érzem a tanárságot, de belülről egyre jobban emésztett, hogy van egy munkám, amit nem tudok azon a színvonalon végezni, ahogy a saját tanáraimtól láttam"
– mondta arról, hogy miért döntött a váltás mellett. Több lehetőségen is elgondolkodott: felmerült, hogy a hobbiként űzött robotika vagy a programozás területén helyezkedik el, egy zöldséges is nyílt a közelben, ahová a tanári fizetésnél jóval többért kerestek munkatársat, és szembejött egy temetői munkát kínáló hirdetés is. Úgy meséli, régen, ministránsként is megfordult már a fejében: ha lenne ideje rá, szívesen teljesítene néha szolgálatot egy-egy temetésen.
Arra a kérdésre, hogy nem érez-e lelkiismeret-furdalást azért, hogy a legkeresettebb, fizika–matek szakos tanárként otthagyta az iskolát, miközben lassan nem lesz, aki a gyerekeket ezekre a tárgyakra tanítsa, úgy válaszolt, hogy ez nem az ő felelőssége.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.