A most érettségizők a középiskolai jó részét a pandémia miatt digitális tanrendben töltötték, ez az időszak nem múlt el nyomtalanul, de a mérési eredmények romlást nem mutattak, erről is beszélt Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában. A jövőre bevezetendő érettségi változtatások szerinte nem módosítják alapvetően a megszokott számonkérést, úgy látja: a magyarérettségin megjelenő, tárgyi tudást igénylő feladatokkal együtt sem változik meg alapjaiban a kompetencia alapú érettségi, ami bevált. Az pedig, hogy a természettudományos tárgyaknál lehetőség lesz projektmunkára is, elmondása alapján „sikertörténet lehet”.

A diákok már negyediktől megjelenő teljesítménymérésével „elképesztő mennyiségű adatbázis lesz”, amit az intézményvezetők használhatnak és be tudnak avatkozni, mindez közvetlenül nem befolyásolja a béreket, de az új teljesítménymérési rendszerben az egyik szempont lesz a diákok előrehaladása még hat-hét másik szempont mellett, mondta el. Felidézte: technikailag a bérpótlékok emelésével saját erőből januártól már végrehajtották a béremelés egy részét, a többihez kellenek az uniós pénzek. Ám a politikus azt mondta, olyan új, sávos, flexibilis és teljesítményalapú bérstruktúrát hoznak létre, amely nem teszi majd szükségessé az ilyen megoldásokat.

„Jelenleg olyan, bonyolult rendszer van, amely az életkor és a végzettség alapján határozza meg a béreket. Az új struktúrában öt bérsáv lesz a korábbi minősítéseknek megfelelően, és keretek között lesz a fizetés, az intézményvezetők pedig meg tudják határozni a differenciált bért a teljesítményértékelés alapján. Ha többletbért tudnak adni, akkor az azonnal alapbéresíthető lesz” – fogalmazott Maruzsa Zoltán. Elmondása alapján a pedagógus-életpályamodell – benne a státusztörvény – tervezetéről 15 egyeztetést folytattak eddig le, tízet szakszervezetekkel, a többit más szereplőkkel. A kormányzat pedig 34 tartalmi kérdésben változtatta meg az álláspontját, és közelítette a partnerek javaslatához – állította Maruzsa. Szerinte azáltal vonzóbb lehet a pálya, hogy az életkor és a végzettség helyett a teljesítményt helyezi előtérbe, ami a fiatalokat „jobban helyzetbe hozza”.

Emellett több alapszabadságot ad, csökkenti az adminisztratív terheket is, megszűnik a kötelező minősítés, az önértékelés és az egyéni pedagógus tanfelügyelet is. A hangsúly ehelyett a belső teljesítményértékelésen lesz – tette hozzá. Azonban elmondása alapján a kormány egyelőre ragaszkodik a 22-26 órás kerethez. (Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a keddi egyeztetés után arról beszélt: meglepte őket, hogy a kormány továbbra sem enged a kötelező óraszámból.) Maruzsa szerint a kormány partner a terhek csökkentésében, de „először induljon el az új életpályamodell, mert akár lefelé is mozdulhat a terhelés”, a fix óraszám pedig „van, akinek emelést jelentene, és ahol tudjuk biztosítani a munkaerőt, ott semmi akadálya nem lesz a 22 órának”.

„Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet” – fogalmazott. Elmondása alapján most a fix óraszám mellett néhány helyen nagyon sok túlórát kellene biztosítani (a szakszervezetek éppen a túlórák kifizetését szeretnék elérni). Az uniós tárgyalásokon elmozdulást vár és abban is bízik, hogy „az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament”.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI)