Akadnak, akik lelkesen vágnak neki az új tanévnek - írja riportjában a Guardian. Az egyik gimnáziumi tanár Oxfordshireből jó ötletnek tartja a levegőt tisztító és annak minőségét ellenőrző berendezéseket (amelyek többek között azt is jelzik, ha a helyiségben túl magas a szén-dioxid- szint, ez ugyanis megakadályozza, hogy a friss levegő megfelelően keringjen), ám tart attól, hogy nem jut majd belőlük minden intézménybe. A tanár szerint mindenki végre megkönnyebbült és fellélegezhet, hogy el lehet hagyni a lakást, visszatérve a megszokott rutinhoz.

Nem mindenki áll azonban ilyen pozitívan a tanévkezdéshez. Az egyik megszólaló tanár úgy fogalmaz, már az iskolanyitás gondolatától rátör a fáradtság. Vissza kell térniük a hosszú jelentések írásához, foglalkozni a szülői kérésekkel – amelyek a digitális oktatás alatt a nap minden szakában érkeztek –, és nem utolsó sorban a diákok mentális egészségén is van mit helyrepofozi. A karantén alatt ugyanis megnőtt azok száma, akik szorongással vagy étkezési rendellenességgel küzdenek.

Más tanárokban is merülnek fel kétségek: egyesek a kormányzati iránymutatás hiányosságaira panaszkodnak, sok a megválaszolatlan kérdés a védekező intézkedések körül. Van, aki úgy fogalmaz, meglepődne, ha a magas esetszámok és a kevés védekező intézkedés mellett simán minden simán menne az idei tanévben.

Mi a helyzet itthon?

Ahogy arról korábban írtunk, nálunk augusztus 30-án kezdődött meg a 12 év felettiek oltása – az akció egészen szeptember 3-ig tart, 3 héttel később pedig a második adag Pfizer-vakcinát kaphatják majd a diákok. Az iskolákban követendő szabályokról Kásler Miklós, az Emmi minisztere még augusztus 25-én írt levelet az iskolák igazgatóinak: a rendelkezések között szerepel, hogy időnként legyen alapos fertőtlenítés, de a maszk viselése nem lesz kötelező, ahogy nem lesz a bejáratnál hőmérsékletmérés és kötelező 1,5 méteres távolságtartás sem. A betegség tüneteit mutató gyerekeket be sem szabad vinni az iskolába, vagy ha ott jelentkeznek a tünetek, el kell különíteni.