Nyár végén dönthetnek a 12-15 évesek, vagyis a felső tagozatos diákok koronavírus elleni oltásáról – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban, hozzátéve: egészségügyi és tudományos szempontok alapján kell döntést hozni, nem politikai alapon. Szerinte nyár végére juthat nyugvópontra az erről szóló szakmai vita.

Ez azt jelenti, hogy hiába hagyta jóvá néhány napja az Európai Bizottság és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a BioNTech/Pfizer-vakcina használatát ebben a korosztályban is, a következő hetekben itthon biztosan nem kezdik el a felső tagozatosok oltását, a jóváhagyást követően a tagállamok ugyanis saját hatáskörben dönthetnek a vakcina alkalmazásáról.

Még a szeptemberi iskolakezdés előtt oltani kellene?

Több szakember szerint viszont már június végéig be kellene oltani a legtöbb diákot ahhoz, hogy a tanév biztonságosan kezdődhessen el szeptemberben. Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja korábban azt mondta, nehéz megmondani, hogy mennyi oltás kellene a gyerekek nyájimmunitáshoz, de szerinte előbb-utóbb minden korosztálynak szüksége lesz a vakcinára, és már annak az elemzése is zajlik, hogy mekkora az a dózis, amit a 12 év alattiaknak is be lehet adni.

A diákok oltása egyébként is égető kérdés, hiszen bár a korábbinál jóval alacsonyabb az új fertőzöttek száma, még mindig terjed a vírus az iskolákban. Múlt héten az óvodák 0,15, az iskolák 0,5 százalékában volt legalább egy olyan csoport vagy osztály, amelynél szünetet vagy digitális oktatást rendeltek el a koronavírus miatt. Ez azt jelentette, hogy 65-70 iskolában volt legalább egy koronavírus-fertőzött.  

Több országban már megszületett a döntés

A BBC számolt be arról, hogy Nagy-Britanniában engedélyezték a 12-15 évesek oltását a Pfizer/BioNTech-vakcinával. Korábban Ausztriában jelentette be Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter, hogy miután az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte, az osztrák Nemzeti Oltási Grémium (NIG) is szabad utat adott a 12-15 évesek oltásának - szintén a Pfizer-vakcinával. Ebbe a korcsoportba körülbelül 340 ezer gyerek tartozik, a miniszter pedig azzal számol, hogy közülük legalább 200 ezren kapják majd meg az injekciót. Mückstein hozzátette azt is: ha július-augusztusban minél több gyerek beoltatja magát, szeptemberben zavartalanabbul indulhat az oktatás az iskolákban. Ausztriában 14 éves kor felett nincs szükség szülői beleegyezésre az oltáshoz, a gyerekek önállóan dönthetnek erről, ezért a következő hetekben felvilágosító kampányokkal igyekeznek meggyőzni őket.

Május 29-e óta Horvátországban is igényelhetik a 12-15 év közöttiek a koronavírus elleni oltást, szintén a Pfizer-vakcinát. Erre eddig csak 16 évesnél idősebbeknek volt lehetőségük. Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatója ugyanakkor kiemelte, hogy a kiskorúak nem tartoznak az elsőbbséget élvezők csoportjába, kivéve, ha valamilyen krónikus betegségben szenvednek. Az "aktív népesség" oltása élvez prioritást, csak ezután következnek a gyerekek – tette hozzá.

Romániában szintén május végén kezdték el oltani a 12-15 éveseket, még azelőtt, hogy erre Brüsszel hivatalosan is engedélyt adott volna. A gyerekek itt is a Pfizer-vakcinát kaphatják, de az oltáshoz a szülők beleegyezésére is szükség van.

Az Egyesült Államokban már valamivel korábban, május 11-én engedélyezték a 12-15 évesek oltását a Pfizer-vakcinával. Janet Woodcock, az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeletének vezetője szerint megvizsgálták a rendelkezésre álló adatokat, a szülőknek nincs miért aggódniuk.

Előfordulhat, hogy hamarosan többféle oltóanyagot is használnak majd a tizenéveseknél: június elején a Moderna is kérvényezi az európai jóváhagyást a 12-17 évesek oltóanyagához. Szerintük is fontos lenne, hogy ez a korosztály még a tanév előtt, vagyis augusztus végéig megkapja az oltást, hogy biztosan el lehessen kerülni a koronavírus negyedik hullámát Európában.