A mostani számítások szerint legkorábban április 12-én, de az is lehet, hogy csak 19-én nyithatnak az iskolák - mondta Gulyás Gergely a mai sajtótájékoztatón.
A mostani számítások szerint legkorábban április 12-én vagy 19-én nyithatnak az iskolák - derült ki a mai kormányinfón.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kormány tegnapi ülésén arról döntött, hogy ha 2,5 milliót eléri a beoltottak száma, akkor egy héten belül nyithatnak az iskolák - ez az általános és középiskolákra is vonatkozik. A miniszter hozzátette: azt is tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, óvodában dolgozókat és a bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, hogy mindenki regisztráljon.
Bár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár március közepén úgy vélekedett, hogy három hét vagy egy hónap múlva olyan kedvező helyzet lehet, hogy mindenki visszatérhet az iskolákba-óvodákba, de előfordulhat, hogy ütemezett visszatérés lesz az oktatási intézményekbe. Akkor úgy fogalmazott, csak jóslás szinten lehet hivatkozni rá, de úgy készülnek, hogy húsvét után nyitnak az iskolák. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára egy héttel később már azt mondta, nincs kőbe vésve az április 7-i iskolanyitás.
Lesz (szóbeli) érettségi?
Újságírói kérdésre reagálva a Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a tervek szerint május elején megtartják az írásbeli érettségiket, júniusban pedig a szóbeliket. Ha ezen változtatni kell, akkor változtatnak majd - a járványhelyzet függvényében. Hozzátette: remélik, hogy május végéig mindenki megkapja az első oltást, és bár van lehetőség az érettségi időpontok módosítására, egyelőre nem számolnak vele.
Ami az érettségi menetét illeti, Maruzsa Zoltán államtitkár szerint sok forgatókönyvre fel vannak készülve, de a diákok többsége érettségizni akar. „A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban az írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon megtartjuk” – mondta. A szóbelikkel kapcsolatban azt mondta, tavaly csak az írásbeli időpontjáig volt népszerű, hogy nem lesznek szóbelik, de azután sok kérést kaptak, hogy a diákok szeretnének szóban javítani.
A szaktárca mindenre nyitott, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét végső soron az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni
- mondta el ismét, a korábban már sokszor elhangzott központi tájékoztatást. "Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk."
Mi lesz a tanárok oltásával?
Gulyás Gergely a mai kormányinfón arról is beszélt_ tervezik, hogy az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, óvodai és bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, mindenki regisztráljon.
Az utóbbi hetekben számtalan szervezet és szakmai érdekképviselet kérte a döntéshozókat, fontolják meg a tanárok soron kívüli beoltását. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) mellett, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, hogy a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő egyenesen az ombudsmanhoz fordult a tanárok oltása miatt. Szerinte ez az utolsó pillanat, hogy megkezdjék a pedagógusok oltását, akik így védetté válhatnának az érettségiig, és az iskolákat is újra meg lehetne nyitni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
