Azonnali és egyértelmű válaszokat vár a Pedagógusok Szakszervezete a minisztériumtól

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) válaszokat szeretne Kásler Miklóstól és Palkovics Lászlótól az oltásról és a táppénzekről is.

  • Csik Veronika

Három kérdést tett fel a szakszervezet, melyre az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterétől is egyértelmű választ várnak:

  • Hajlandó-e a kormány azonnal beoltani az oltást kérő pedagógusokat, oktatókat, oktatásban dolgozókat?
  • Hajlandóak-e kifizetni az egyszeri 100 ezer forintos kompenzációt az otthon végzett digitális oktatásért?
  • Illetve hajlandó-e a kormány a 14 éven aluli gyermek egyik szülője otthon maradásának ösztönzésére 100 százalékos táppénzt fizetni?

Mindezt azért kérik és kérdezik, mert szerintük, ha a kormány valóban visszaengedi a gyerekeket, tanulókat március végén, április elején, elengedhetetlen a köznevelésben, szakképzésben dolgozók azonnali oltása. A szakszervezet azt állítja, tudomásuk van olyan óvodáról, ahol a héten több tucat szülő igényelt gyermekfelügyeletet. Azt is hozzáteszik, hiába kérték, hogy a szülők otthon maradásának ösztönzésére fizessenek 100 százalékos táppénzt, miután ez nem történt meg, sok intézmény kénytelen nyitva tartani, miközben hivatalos zárásról döntött a kormány.

Nem a PSZ az egyetlen, aki oltást és táppénzt szeretne kiharcolni. A Civil Közoktatási Platform is azt követeli, hogy a 12 éven aluli vagy sajátos nevelési igényű gyerekekkel otthon maradó szülőknek biztosítsanak táppénzt, anélkül, hogy a vállalkozásoknak fizetniük kellene. A munkáltatókat viszont jogszabállyal köteleznék arra, hogy a szülők otthon maradását ne szankcionálják. Emellett azt is kérik, hogy haladéktalanul oltsák be azokat az oktatásban dolgozókat, akik ezt kérik, hogy a gyermekfelügyelet biztosítható legyen, és a nyitás után normálisan működhessenek az intézmények.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.