Megjelent a rendelet a gyermekfelügyeletről, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint az oktatásban dolgozók beoltása azonban továbbra is fontos és mielőbb megszervezendő dolog.
Tegnap megjelent a rendelet a gyermekfelügyeletről, eszerint a két intézménytípusban (óvoda és iskola) a szülők kérelme alapján az intézményvezető gondoskodik a gyerekek napközbeni felügyeletének megszervezéséről. A kérelmet nem kötelező személyesen bevinni, elektronikus úton is be lehet nyújtani. A kormány ugyanakkor kéri, hogy csak a legszükségesebb – különösen munkavégzés, védekezésben való részvétel – esetében vegyék igénybe.
A Civil Közoktatási Platform friss állásfoglalásában kitér a gyermekfelügyeletre, illetve az iskolák bezárására is. A CKP szerint nem várható el a tanároktól, hogy egyszerre tanítsanak online és vállaljanak ügyeletet, illetve a szülőktől sem várható el, hogy egyhavi fizetésükről lemondjanak.
Ezért a civil szervezet azt követeli, hogy a 12 éven aluli vagy sajátos nevelési igényű gyerekekkel otthon maradó szülőknek biztosítsanak táppénzt, anélkül, hogy a vállalkozásoknak fizetniük kellene. A munkáltatókat viszont jogszabállyal köteleznék arra, hogy a szülők otthon maradását ne szankcionálják. Emellett azt is kérik, hogy haladéktalanul oltsák be azokat az oktatásban dolgozókat, akik ezt kérik, hogy a gyermekfelügyelet biztosítható legyen, és a nyitás után normálisan működhessenek az intézmények.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
