A járványügyi intézkedések közül a távolságtartás megy a legnehezebben a diákoknak

Egy budaörsi iskolaigazgató szerint a maszkviselés, a kézfertőtlenítés és a kézmosás is jól megy a diákoknak, de a távolságtartást nem lehet kontrollálni.

  • Eduline

Turcsik Viktor, a budaörsi Hermann Ottó Általános Iskola igazgatója az InfoRádiónak elmondta, főleg a délutáni sportfoglalkozások és a kirándulások korlátozása okozott meglepetést az iskola számára az Emmi új járványügyi intézkedéscsomagjában. Az irányelv meglehetősen tiltja a délutáni sportfoglalkozásokat, pedig ők azt gondolják, hogy a diákok számára ezek nagyon fontosak.

Az iskolákra vonatkozó szigorított járványügyi szabályok többek között az ebédeltetésre is kitérnek, amit a budaörsi iskolában úgy oldottak meg, hogy meghosszabbították annak idejét, de ez is valamennyire a tanítás rovására megy. Azt szerették volna, hogy egyszerre csak két osztály legyen az ebédlőben, de ez nagyon megnövelte a sorban állási időt és a másfél métert is képtelenség volt tartani, ezért három osztály eszik egyszerre. Egy-egy osztály elkülönül egymástól, viszont az osztálytársak közelebb vannak egymáshoz, mint másfél méter.

Az iskolaigazgató szerint a maszkviselés, a kézfertőtlenítés és a kézmosás is jól megy a diákoknak, de a "a távolságtartás nehéz, a gyerekek egymáshoz érnek, egymás fülőbe sugdosnak, ezt nem lehet kontrollálni".

Arról, hogy a járványügyi protokoll szerint hogyan kellene zajlani az iskolákban a rendezvényeknek, az osztáykirándulásoknak és a tesióráknak, itt írtunk korábban.

Tíz-húsz iskola egy-egy osztályában zajlik digitális oktatás

Tíz és húsz között van azon iskolák száma, ahol részlegesen - egy-egy osztályt érintve - digitális oktatásra kellett átállni a koronavírus-járvány miatt - mondta a Nemzeti Pedagóguskar elnöke csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.