Az őskor után a kortárs költők is eltűnnek az új tankönyvekből

Az első osztályosok tankönyveiből szeptembertől kikerülnek a kortárs költők gyerekversei is.

  • Eduline

Egyre több furcsaság derül ki az új tankönyvekkel kapcsolatban. Amellett, hogy a szaktanárok is úgy vélik, hogy azok gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek, sorra derülnek ki kimaradt vagy éppen hozzápótolt, új részek.

Először néhány oldal terjedt el - nem véletlenül - az ötödikesek irodalomkönyvéből, majd kiderült, hogy konkrétan az egész őskor helyett magyar őstörténetet fognak tanulni az általános iskolások. Most Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta a Népszavának: az elsős tankönyvek tartalma 85-90 százalékban szóról szóra megegyezik a korábbiakkal, valamiért mégis új szerzők nevei kerültek rájuk. 

Az elsősöket írni, olvasni tanító kötetekből teljesen eltűntek az olyan kortárs költők gyermekversei, mint Varró Dániel, Gryllus Vilmos, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina, Lackfi János

- részletezte Romankovics András. Helyettük például Nemes Nagy Ágnes vagy Móra Ferenc költeményeivel ismerkedhetnek meg először a kisiskolások. Ez önmagában nem lenne probléma szerinte, de úgy véli, ebben az esetben senki ne mondja ezekre a tankönyvekre, hogy modernek és XXI. századiak.

Az elsősöknek szánt állami tankönyvek, munkafüzetek összesen 1324 oldalt tesznek ki, amit túlzásnak tart az egyesület elnöke, szerint ennek legfeljebb a felére lenne szükség.

Nem tanulnak az őskorról az általános iskolások szeptembertől

Az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.