Egy fogalom már most értelmét vesztette: mi lesz az "iskolai hiányzásokkal"?

Fontos kérdés a jelenlegi helyzetben, most pontosan hogyan kell kezelni a hiányzásokat, hogyan működik a digitális napló. Megnéztük az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) válaszát.

  • Eduline

Már egy ideje, március 16-tól nem nyitnak ki az iskolák, a tanulást távoktatásban folytatják a diákok. Így átalakultak a diákok és a tanárok mindennapjai is. De hogyan működik a hiányzások kezelése?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza szerint "az iskolai hiányzás nem értelmezhető, mivel a tanulók tantermen kívüli, digitális munkarendben vesznek részt". A napló és digiális napló kezelése azonban nem változik, mivel az intézmények a tantervi követelményeknek megfelelő valamennyi tantárgyból biztosítják a folyamatos oktatást, ezáltal az órákat a digitális naplóban rögzítik, ugyanúgy, mint máskor - írja az Emmi.

De mi van azokkal, akik mégis "hiányoznak" egy adott óráról? Ha nem vesztek részt egy tantermen kívüli, digitális foglalkozáson (nem jelentkeztek be online), akkor a feladatokat, az ott meghatározott tananyag megtanulását pótolnotok kell - írja a minisztérium.

"Amióta életbe lépett a szünet az egész család tiszta ideg" - újabb diák véleménye

A digitális oktatásra történő átállás nem mindenhol megy egyszerűen. Pláne, ha elsős gyerek is van a családban, a szülőnek pedig dolgoznia kell. Újabb olvasónk fejtette ki véleményét a távoktatással kapcsolatban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.