Szabó Fruzsina
Szabó Fruzsina
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Alapítványi, magán-, egyházi és állami iskolák, két tannyelvű, nyelvi előkészítős és tagozatos osztályok, négy, öt és nyolc évfolyamos gimnáziumok, technikumok – számos lehetőség közül választhatnak a továbbtanulás előtt álló diákok. Melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai?

Egyházi iskolák

A felvételi rendjük csaknem ugyanolyan, mint az állami középiskoláké: vagy csak az általános iskolai jegyek, vagy a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye és az általános iskolai jegyek alapján rangsorolják a jelentkezőket. Az intézmények egy részében el is beszélgetnek a felvételizőkkel, ahol általában rákérdeznek gyülekezeti aktivitásukra, vallási ismereteikre. Az általános iskolások a református, római és görögkatolikus középiskolák mellett evangélikus, baptista, zsidó, valamint a Hit Gyülekezetéhez tartozó intézményekbe is jelentkezhetnek. Az egyházi középiskolákba más felekezethez tartozó diákok is kérhetik a felvételüket, ám az iskolák többsége lelkészi, plébánosi vagy hittantanári ajánlást is előír. A tanrendet – akárcsak az állami középiskolákban – az határozza meg, hogy az általános tantervű osztályok mellett indít-e az adott intézmény tagozatos csoportokat, nyelvi előkészítő évfolyamot, kínál-e két tannyelvű képzést. A legtöbb egyházi középiskolában a hagyományos tantárgyak mellett a diákok heti több órában tanulnak hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket. A tanév rendjében emellett az istentiszteletek vagy misék, az egyházi események, közösségi programok is fontos szerepet töltenek be.

Magán- és alapítványi középiskolák

Az utóbbi húsz-harminc évben több magán- és alapítványi középiskola indult a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban. Egy részük saját akkreditált kerettanterv alapján működik – ilyenek például a Waldorf-intézmények, a Gyermekek Háza vagy éppen a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium –, mások pedig az „állami” általános tantervet követik, de a hagyományostól eltérő pedagógiai eszközökkel oktatnak, például alkalmazzák a projektmódszert, epochális rendszer alapján szervezik a tantárgyakat, több gyakorlati foglalkozást iktatnak be az órarendbe, kisebb létszámú osztályokat indítanak. A jelentkezési lap leadása előtt érdemes elolvasni a magán- és az alapítványi iskolák pedagógiai programját, és elmenni az általuk szervezett nyílt napokra, ahol arról is részletes ismereteket lehet szerezni, hogy mekkora összegű tanulmányi hozzájárulást kell fizetni tanévenként. Ennek összege intézményenként különböző: van, ahol havi 20-30 ezer, máshol 100–120 ezer forint. Ezekben az iskolákban az átlagosnál jobb a felszereltség, és a diákok külön fizetés nélkül tanórán kívül számos szakkör, illetve külön foglalkozás közül választhatnak.

Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok

Jócskán meghaladja a százat azoknak a gimnáziumoknak a száma, amelyek hat vagy nyolc évfolyamos képzést is hirdetnek. Ez a szerkezetváltó gimnáziumi forma ugyanis évről évre egyre népszerűbb, a legkedveltebb intézményekben többszörös a túljelentkezés. A diákok ugyanis „tét nélkül” próbálkozhatnak a felvételivel – a szülők egyénileg is intézhetik a jelentkezési ügyeket, vagyis nem feltétlenül kell beavatniuk a továbbtanulási tervekbe az általános iskolát. A tanulók órarendje hasonló a felső tagozatosok, illetve a négyosztályos gimnáziumokba járókéhoz, sok intézmény azonban egy vagy több tárgyból emelt óraszámú képzést is kínál a diákoknak. A jelentős érdeklődés miatt az iskolák zöme kötelezővé teszi a központi írásbeli felvételi vizsga megírását, sőt tavaly a hatosztályos gimnáziumok tanulmányi területeinek 45 százalékánál szóbeli felvételit is szerveztek az intézmények. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredményei kiemelkedőek, a diákok nemcsak a felsőoktatási felvételin és a kompetenciamérésen, hanem a hatodikosok és nyolcadikosok idegen nyelvi tudását tesztelő mérésen is kiválóan teljesítenek − igaz, ezt több szakember azzal magyarázza, hogy ezek a népszerű iskolák „kiválogatják” a legtehetségesebb, „jobb” családi hátterű tanulókat.

©

Két tanítási nyelvű középiskolák

A két tannyelvű gimnáziumok négy évfolyamos képzéseire azok az általános iskolások juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri a A2-B1-es szintet – ezt az iskolák a szóbeli felvételin tesztelik is. Azok a diákok, akiknél hiányzik az ilyen szintű nyelvtudás, de szeretnének bizonyos tárgyakat a későbbiekben idegen nyelven tanulni, nyelvi előkészítő évfolyamot indító gimnáziumokba jelentkezhetnek. A „nulladik” évfolyamosok heti tizennyolc órában tanulják a kiválasztott idegen nyelvet, így készülnek fel a kétnyelvű oktatásra. Ezekben az iskolákban anyanyelvi lektor is dolgozik, a diákok pedig három tárgyat idegen nyelven tanulnak. Elvárás, hogy a 10. évfolyam végére legalább minden második tanuló eljusson a B2-es, vagyis a középfokú nyelvtudásig, míg a 12. évfolyamosok legalább 90 százalékát kell eljuttatni ugyanerre a szintre. A tanulmányaik végén – ha az adott nyelvből legalább 60 százalékos emelt szintű érettségit tesznek, emellett másik két tárgyból ugyanazon az idegen nyelven középszinten érettségiznek is, – érettségi bizonyítványuk C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.

Tagozatos középiskolák

Ha egy diák már általános iskolásként tudja, milyen tárgyakat tanulna szívesen a középiskolában – esetleg már konkrét karriertervei vannak –, érdemes a tagozatos intézmények közül választani. De figyelembe kell venni, hogy a tagozatos képzés jóval kötöttebb, mint az általános tantervű. Ezért csak olyan képzésre érdemes jelentkezni, amelynek kiemelt tantárgyát éveken át szívesen tanulná magas óraszámban a felvételiző. Választék van bőven, a gimnáziumok zöme indít speciális tantervű osztályt: van, ahol a matematikát és a fizikát, máshol humán tárgyakat, idegen nyelveket vagy éppen médiaismeretet oktatnak már a 9. évfolyamtól a szokásosnál magasabb óraszámban. A népszerűbb gimnáziumok tagozatos osztályaiba jelentkezőknek általában meg kell írniuk a központi írásbeli felvételit, emellett szóbeli meghallgatásra is behívhatják őket – a részleteket az iskolák felvételi tájékoztatóban teszik közzé.

Négy évfolyamos gimnáziumok

Több száz négy évfolyamos gimnázium működik az országban, a legtöbbjük az általános tantervű képzés mellett ráadásul tagozatos – például humán, matematika-fizika, természettudomány, biológia-kémia, dráma, történelem-társadalomismeret, informatika, idegen nyelvi – osztályokat is indít. A minimális óraszámok ugyanolyanok, mint a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok 9-12. évfolyamain, a diákok magyart legalább heti négy, matematikát három, történelmet – évfolyamtól függően – két vagy három, idegen nyelveket három-három órában tanulnak.

A négy évfolyamos gimnázium előnye, hogy a nyolcadikosok sok segítséget kapnak a felvételihez általános iskolai tanáraiktól: a jelentkezési dokumentumokat az osztályfőnökök állítják össze és juttatják el a felvételi központnak, a matematika- és magyartanárok pedig felkészítik diákjaikat a központi írásbeli felvételire. Az általános tantervű gimnáziumi képzés akkor is jó választás, ha az egyetem vagy a főiskola a cél, de a diák nem szeretné vállalni a tagozatos vagy a két tanítási nyelvű oktatással járó terhelést.

A felvételi pontszámítási szabályai nem egységesek, ahogy a négyosztályos gimnáziumok népszerűsége között is nagyok a különbségek. A kiemelkedő továbbtanulási és versenyeredményeket felmutató négyosztályos gimnáziumokban akár öt-hatszoros is lehet a túljelentkezés, ezért a pályázók általános iskolai jegyei mellett a központi írásbeli felvételi és a szóbeli felvételi eredményeit is figyelembe veszik, míg más gimnáziumokban nem teszik kötelezővé az írásbeli felvételit, csak az általános iskolai eredmények alapján rangsorolják a jelentkezőket.

Technikumok

Az utóbbi években többször újraszabták a szakképzési rendszert: 2016 óta a korábbi szakközépiskolákat szakgimnáziumoknak hívják, 2020 őszétől pedig újabb változás jön, ezek az intézmények ötéves technikumokként működnek tovább. A tervek szerint az első két év a közismereti órák mellett az ágazati ismereteket adó képzésről szól majd, utána pedig az iskolai és a vállalati oktatás kombinációján vehetnek részt a tanulók. A diákok a négy kötelező közismereti tárgyból, vagyis magyar nyelvből és irodalomból, matematikából, történelemből és idegen nyelvből tesznek majd érettségit, a technikusi szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. A 13. év végén így két – az érettségi mellett a technikusi végzettségről szóló – bizonyítványt vehetnek át. Az ígéretek alapján a végzősök a szakmai vizsgájuk alapján pluszpontokat kapnak majd, amelyek alapján – áll a szakképzés átalakításáról szóló stratégiában – „egyenes út vezet a szakirányú felsőoktatásba”.

Középiskolai felvételi 2020-as tudástár: itt vannak a legfontosabb dátumok, szabályok

Nemsokára beindul a középiskolai felvételi szezon is, hiszen múlt héten nyilvánosságra hozták a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját. Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat és szabályokat.

Ez a cikk a 2020-es HVG Középiskolai rangsorában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, az átalakuló szakképzésről. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.