Sok múlik a szövegértésen, mégis rosszul teljesítünk belőle

A szövegértés alapvető készségnek tűnik, amit már általános iskolás korában elsajátít minden diák. A kutatási adatok azonban arról számolnak be: nagy a baj ezen a területen, sok felnőtt számára is gondot okoz bonyolultabb szövegek feldolgozása, megértése. És éppen ezért lehetséges, hogy a matematikaórán felmerülő akadályok nagy része is ebből fakad?

  • Eduline

A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul teljesítenek- írtuk meg korábban a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) eredményeiről, amely felmérésben Magyarország először vett részt.

Tavaly a több mint kétszázezer diák által megírt országos kompetenciamérés eredményeiből kiderül: a diákok 21 százaléka nem képes elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem. Ráadásul ez az arány az azt megelőző évhez képest sem igen változott.

Sok múlik a szövegértésen

Pedig a szövegértés készségét már az átlalános iskola elejétől fejlesztik, ahogyan a diákok olvasni tanulnak. A kompetenciramérésen túl pedig már az első komolyabb megmérettetésen, a középiskolai felvételin is szembetalálhatják magukat szövegértési feladatokkal a tanulók. Ugyanis a központi felvételin a matematika feladatsor mellett a diákok egy magyar nyelvi tesztet is kitöltenek, amelyet meghatároznak szövegértési feladatok is.  

A gimnáziumok és szakgimnáziumok (2020. szeptemberétől technikumok) 64 százaléka jelezte, hogy a hozzájuk jelentkező tanulóktól elvárja a központi írásbeliken való részvételt a felvételi eljárás során. A központi felvétel jelentkezési határideje december 6, további részletekről pedig itt olvashattok.

Ezért "mumus" a matek is?

Egy angoltanár korábban úgy nyilatkozott: egy nem túl terjedelmes szöveg látványa is elborzasztja a leendő olvasót. Szerinte a tanulók nem csak értően olvasni nem tudnak, komoly nehézséget okoz számukra egy-egy összefüggő szöveg megalkotása is. A dunaújvárosi Pentelei Mentálhigéniás Általános Iskola, Szakképzőiskola és Gimnázium felismerte: a gyerekek szokszor azért nem tudnak matematikai egyenleteket megoldani, mert szövegértési problémáik vannak. Éppen ezért fogott össze az iskola matek- és magyartanára, és létrehoztak egy alternatív, szintes tanítási rendszert, a MAMA-programot, amelyben bizonyos keretek között együtt tanítják a magyart és a matematikát.

További szuper kezdeményezés a BOOKR Suli, amely mintegy ezer tanulóhoz el is jut ebben a tanévben. Egy kötelező és ajánlott olvasmányokból álló interaktív könyvtárról van szó, amely egy digitális szövegértés-fejlesztő iskolai pilot program is egyben. Minderről a későbbiekben készítenek majd egy - a szövegértés-fejlesztő játékok hatékonyságát mérő - cikket is.

Tényleg jobban szeretnek olvasni a lányok, mint a fiúk? Friss elemzés az olvasási szokásokról

Érdekes összegzést tett közzé az Oktatási Hivatal. A hazai és nemzetközi köznevelési mérések során keletkezett és rendelkezésre álló adatbázisok másodelemzésével vizsgálják a legfiatalabb korosztály olvasási szokásait.

 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.