A kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, vajon a 18–70 éves, felnőtt lakosság olvasási szokásait leginkább jellemző adatok és az azokból levont következtetések, mennyire érhetők tetten 9-10 éves életkorban, milyen bizonyossággal állíthatjuk, hogy a későbbi életkori szakaszokban vizsgált folyamatok már ekkor jelen vannak - írják.  Az összegzés alapjául szolgáló PIRLS 2016 mérést országosan reprezentatív mintán nézték, közel 4600 4. évfolyamos magyar tanuló bevonásával.

A mérés adatbázisát felhasználva, az olvasás szeretetét a nemek szerinti megoszlásából kiderült, a korábban leírt nemzetközi és hazai eredmények ismét megerősítést nyertek: a lányok már ilyen fiatalon is jobban szeretnek olvasni. Ezen felül megállapítható, hogy mind az édesapák, mind az édesanyák iskolai végzettsége összefüggést mutat a tanulók olvasásszeretetével.

A pedagógusoknak is nagy szerepe van

A kérdések elemzéséből kiderült az is, hogy a tanulók 28 százaléka nem él az iskolai vagy helyi könyvtári kölcsönzés lehetőségével, sohasem kölcsönöz könyveket. A PIRLS-adatbázisok vizsgálatából az is látszik, hogy a pedagógusok 59 százaléka saját belátása és véleménye alapján legalább az órák felében olyan olvasmányt ad a gyerekeknek, ami érdekli őket.

Az adatbázisok másodelemzése nyomán kijelenthető: a tanórai vagy a tanórákon kívüli feldolgozási eljárások a pedagógiai praxisban kitüntetett szerepet töltenek be, mert a tanulók jobban szeretnek olvasni, ha úgy érzik, a tanáruk bátorítja őket arra, hogy megosszák gondolataikat arról, amit olvastak - teszik hozzá az elemzés írói. Ezen felül az olvasás szeretetére az is pozitív hatással van, ha a tanár a tanórán kérdezi meg, hogy a tanulók miről olvastak.