Érdekes összegzést tett közzé az Oktatási Hivatal. A hazai és nemzetközi köznevelési mérések során keletkezett és rendelkezésre álló adatbázisok másodelemzésével vizsgálják a legfiatalabb korosztály olvasási szokásait.
A kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, vajon a 18–70 éves, felnőtt lakosság olvasási szokásait leginkább jellemző adatok és az azokból levont következtetések, mennyire érhetők tetten 9-10 éves életkorban, milyen bizonyossággal állíthatjuk, hogy a későbbi életkori szakaszokban vizsgált folyamatok már ekkor jelen vannak - írják. Az összegzés alapjául szolgáló PIRLS 2016 mérést országosan reprezentatív mintán nézték, közel 4600 4. évfolyamos magyar tanuló bevonásával.
A mérés adatbázisát felhasználva, az olvasás szeretetét a nemek szerinti megoszlásából kiderült, a korábban leírt nemzetközi és hazai eredmények ismét megerősítést nyertek: a lányok már ilyen fiatalon is jobban szeretnek olvasni. Ezen felül megállapítható, hogy mind az édesapák, mind az édesanyák iskolai végzettsége összefüggést mutat a tanulók olvasásszeretetével.
A pedagógusoknak is nagy szerepe van
A kérdések elemzéséből kiderült az is, hogy a tanulók 28 százaléka nem él az iskolai vagy helyi könyvtári kölcsönzés lehetőségével, sohasem kölcsönöz könyveket. A PIRLS-adatbázisok vizsgálatából az is látszik, hogy a pedagógusok 59 százaléka saját belátása és véleménye alapján legalább az órák felében olyan olvasmányt ad a gyerekeknek, ami érdekli őket.
Az adatbázisok másodelemzése nyomán kijelenthető: a tanórai vagy a tanórákon kívüli feldolgozási eljárások a pedagógiai praxisban kitüntetett szerepet töltenek be, mert a tanulók jobban szeretnek olvasni, ha úgy érzik, a tanáruk bátorítja őket arra, hogy megosszák gondolataikat arról, amit olvastak - teszik hozzá az elemzés írói. Ezen felül az olvasás szeretetére az is pozitív hatással van, ha a tanár a tanórán kérdezi meg, hogy a tanulók miről olvastak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
