Továbbra is változatlanok az eredmények: nem javultak látványosan, de legalább nem is romlottak - ez derült ki a 2018-as kompetenciamérés tegnap nyilvánosságra hozott eredményeiből. A matematikai felmérés átlageredményei, minden évfolyamon szinte teljesen megegyeznek a tavalyi értékekkel, míg nyolcadikos és a tizedikes diákok szövegértési eredményi kicsivel jobbak a tavalyinál, azonban a hatodikasok teljesítménye valamivel romlott.

„Enyhe ingadozásokat láthatunk a szövegértés és a matematika területén is, amelyek évfolyamonként különböző irányban mutatnak kismértékű eltérést” - írja az Oktatási Hivatal elemzésében. Hozzáteszik: fontos hangsúlyozni, hogy az átlageredményeinek kismértékű változásával párhuzamosan az egyes intézmények szintjén komoly változások történhetnek az eredményekben.

Hatalmasak a területi különbségek

Az előző évekhez hasonlóan továbbra is elsősorban a budapesti, nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régió teljesít jobban a kompetenciaméréseken, és az észak-magyarországi valamint az észak-alföldi régió van lemaradásban. Valamint elmondható, hogy a községekben élő tanulók és a budapesti diákok teljesítménye még mindig a teljesítményi skála két végpontján áll.

A megyék közötti különbségek matematikából 98–122, szövegértésből 117–130 pont között váltakoznak. Az eredményekből továbbá kiderül, hogy „a területi különbségek szövegértésből és matematikából is a 8. évfolyamon a legnagyobbak.”

Továbbra is a szakközépiskolák zárják a sort

Az előző évekhez hasonlóan a szakközépiskolások - korábbi szakiskolások - eredményei a legelszomorítóbbak. Az elemzés szerint kifejezetten aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben tanulók teljesítménye. „Amellett, hogy a szakközépiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd–egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is” – írja a legfrissebb elemzés.

Az adatokból az is kiderül, hogy „egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 21%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem”. Az elemzés szerint „az egyes képzési típusok eredményeinek különbsége elsősorban az ott tanuló diákok összetételével, a középfokú beiskolázás kiválasztási mechanizmusával magyarázható. Például a szakközépiskolások eredményei nem azért alacsonyabbak, mert ők szakközépiskolába járnak, hanem azért járnak szakközépiskolába, mert eredményeik alacsonyabbak.”

A különbség azonban már korábban kirajzolódik, ugyanis „a később szakközépiskolákban továbbtanulók már a 6. évfolyam végén is alacsonyabb eredményt értek el átlagosan szövegértésből és matematikából, mint más képzési formákban továbbtanuló társaik” – emeli ki a felmérés elemzése. „Ezt követően a 8. évfolyamra a fejlődésük mértéke kisebb volt, mint a többi képzési formában tanuló társaiké, majd a szakközépiskolában a 9–10. évfolyamon matematikai eszköztudásuk és szövegértési képességeik lényegében nem fejlődtek tovább” – olvasható az elemzésben.