18 168 - összesen ennyi diák került be valamelyik szakközépiskolába az idei középfokú - általános - felvételin az Oktatási Hivatal friss adatai alapján. A 9. évfolyamos diákok számának csökkenése lassan húsz éve folyamatos - és úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlan. Az 1999/2000-es tanévben még több 30 ezren, tíz évvel ezelőtt már csak 23 073-an, tavaly pedig már csak 18 818-an kezdhették meg tanulmányaikat a néhány éve szakközépiskolákká átnevezett egykori szakiskolák hároméves képzésein. Idén sem lesz nagy tülekedés a beiratkozáskor: szeptembertől tíz szakközépiskolai férőhelyből hat üresen marad, az intézmények összesen 50 769 férőhelyet hirdettek meg az idei felvételin, 32 601 helynek azonban nem akadt gazdája.

Bár a szakgimnáziumokban is egyre kevesebb a kilencedikes diák - 2008-ban még meghaladta a 40 ezret, a következő években azonban drasztikusan visszaesett az általános felvételin bekerült tanulók száma -, idén megállt a csökkenés, egyelőre stagnál a kezdő évfolyamosok száma. Így már egy ideje a gimnázium a legnépszerűbb középfokú intézménytípus: idén a négy és öt évfolyamos gimnáziumokba 28 750-en, a hatosztályos gimnáziumokba 4546-an, a nyolcosztályosokba pedig 3191-en jutottak be.

Túl korán kell szakmát választani

Úgy tűnik, hiába jelentette ki többször az oktatási ügyekben egyre fontosabb szerepet játszó Parragh László iparkamara-elnök, hogy "egy jó szakma felér egy diplomával", és hiába ígért könnyített felsőoktatási felvételit a szakmunkásoknak, egyelőre nem sikerül megállítani a szakközépiskolai diáklétszám csökkenését. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint a visszaesés egyik oka egyértelműen demográfiai, emellett azonban az is szerepet játszik, hogy a nyolcadikos általános iskolások nem tudják, milyen kilátásaik lennének a különböző szakmákkal, "milyen anyagi helyzetet, milyen szociális biztonságot jelentene számukra, ha egy adott szakma tanulása mellett döntenének". "Szükség lenne arra, hogy a foglalkoztatók, vagyis a cégek intenzíven bekapcsolódjanak a pályaválasztási folyamatba, a szakmák megismertetésén túl a szakmai tudással elérhető életpályamodell, karrierlehetőségek felvázolásával. A duális képzés elképzelhetetlen a cégek aktivitása nélkül" - magyarázta.

A szakszervezeti vezető úgy látja, a szülők ráadásul szívesebben választanak olyan iskolatípust a gyerekeik számára, ahol később kell konkrét pályaválasztási döntést hozni. "Ha valaki ma beiratkozik egy szakközépiskolába, és például a kőműves szakmát választja, de később rájön, hogy egy másik szakma jobban passzolna hozzá, 10. és 11. évfolyamosként már csak évvesztéssel tud váltani" - mondta az Eduline-nak, hozzátéve: érdemes lenne visszatérni a négyéves képzési rendszerhez. "Az első két évben általános szakmai képzést adhatnának az iskolák, felkészíthetnék a diákokat az élethosszig tartó tanulásra, így a szakmaválasztás is sokkal biztosabb lenne. Ez még mindig olcsóbb az államnak, mint ha a szakközépiskolások egy része lemorzsolódik vagy pályát módosít" - magyarázta Tóth József.

A kormány 2016-ban keresztelte át a szakiskolákat szakközépiskolákká: jelenleg három év alatt szerezhetnek szakmát a diákok, közismereti óráik azonban alig vannak. A kilencedikesek összesen heti tizenkét órában tanulnak magyart, matematikát, idegen nyelvet, társadalom- és természetismeretet, a másik két évfolyamon pedig még alacsonyabb a közismereti órák száma, tizenegyedikben például egyáltalán nincs matematika- vagy magyaróra. A szakképzési szakszervezet elnöke szerint a közismereti órák számának visszavágása önmagában nem befolyásolja a nyolcadikosok iskolaválasztását, ennek ellenére érdemes lenne visszaállítani a magasabb közismereti óraszámot, "így fel lehetne zárkóztatni azokat a diákokat, akiknek erre szükségük van, emellett persze a pedagógiai tartalomnak is változnia kellene".

Szakközépiskolából az egyetemre: csak papíron működik

A kompetenciamérések eredményei jól mutatják, miért kellene több órát szánni a képességfejlesztésre - a tizedikes szakközépiskolások átlageredménye matematikából és szövegértésből nem éri el a hatodikos általános iskolásokét. „Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai, illetve szövegértési képességekkel rendelkeztek, hiszen ők már akkor is a lemaradók között voltak. Az azonban ezekből az adatokból is kirajzolódik, hogy egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 20%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem” – olvasható a kompetenciamérés eredményeinek elemzésében.

"Jó dolog, hogy egy szakmunkás is eljuthat az egyetemre, de ha a szakközépiskolákba csak a leggyengébb képességű gyerekek jelentkeznek, akkor nem tudunk majd olyan diákokat mutatni, akik valóban egyetemen tanulnak tovább" - utalt Tóth József arra, hogy a hároméves szakmai képzést elvégző szakközépiskolásoknak most is van lehetőségük kétéves, érettségire felkészítő képzésen részt venni, az érettségi bizonyítvány megszerzése után pedig - elvileg - egyetemre, főiskolára is jelentkezhetnek. "Azonban alacsony szintű kompetenciával a felsőfok teljesítése szinte lehetetlen" - tette hozzá.

Magasabb összegű ösztöndíj kellene?

Úgy tűnik, egyelőre a hiányszakmát tanulóknak kiírt Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj sem jelent elég nagy vonzerőt a felvételizők számára - a szakközépiskolások tanulmányi eredményüktől függően havi 10-35 ezer forintot kaphatnak a képzési ciklus ideje alatt . "Ennél jóval magasabb összeg kellene ahhoz, hogy valódi segítség legyen azoknak a diákoknak, akik a megélhetási problémák miatt az iskola után dolgoznak, ezért éppen a tanulásra nem marad már idejük" - mondta Tóth József, hozzátéve: az ösztöndíjnak teljesítményalapúnak kell lennie, elvárásokat kell megfogalmazni, és "érdemes lenne kötni valamihez, például ha valaki otthagyja az iskolát, akkor vissza kellene fizetnie az ösztöndíjat".