"Úgy rossz, ahogy van" - tényleg nagy baj van a középiskolai felvételivel

1

"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?

Forrás: Fülöp Máté

„Az első két mondat mindent elmond a magyar közoktatásról. "Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra!" Mielőtt nekilátna, egy újabb adag stressz. Parancsoló módban. Nem javasol, nem kér, nem hívja fel a figyelmet; parancsol. És jön a többi - abban a helyzetben túl sok, a feladatokra koncentrálást hátráltató - információ. A feladatokat már nem akartam látni 25 év egyetemi oktatói gyakorlat és ezernyi megnyomorított fiatal ismeretében” - írta a központi középiskolai felvételi után az Eduline egyik olvasója. Több mint 54 ezer nyolcadikos írta meg szombaton a felvételi tesztet, mellettük 8600 hatodikos és 6000 negyedikes általános iskolás is vizsgázott. Ezek a diákok tervezik, hogy olyan gimnáziumba vagy szakgimnáziumba jelentkeznek majd, ahol nemcsak az általános iskolai jegyek alapján rangsorolják majd a felvételizőket, hanem az írásbeli, sőt sok helyen a szóbeli eredménye is számít.

hirdetés
hirdetés

Aligha túlzás: még nem volt olyan év, amikor a középiskolai felvételi ne váltott volna ki felháborodást. Van, aki a feladatok nehézsége miatt dühöng, mások a stresszelő diákok miatt aggódnak, az oktatáskutatók a magyar iskolarendszerre egyébként is jellemző szelektivitás erősítésére hívják fel a figyelmet, sok szülő pedig - derül ki az Eduline-hoz érkező kommentekből - egész egyszerűen sorsdöntőnek tartja a 10-12-14 évesek kétszer 45 perces vizsgáját, amely a legjobb gimnáziumba, onnan a felsőoktatásba, onnan pedig egy jól fizető munkahelyre vezet.

De mit mér a felvételi?

„A rendszer úgy rossz, ahogy van” - szögezte le Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki szerint az „igazságtalan felvételi rendszer feladatsorai sem lehetnek jók”. Az ELTE Radnóti-gimnáziumának tanára úgy véli, ha a feladatlap az iskolai tananyag ismeretét méri, akkor szembemegy a kompetenciaközpontúság „divatos és jogos elvével”. Ha azonban nem az iskolai tananyagot, hanem a szókincset, logikai képességeket vizsgálja, akkor elsősorban a szociális hátteret méri. „A gyerekek kommunikációs képességét, nyelvhasználatának árnyaltságát, amit nem az általános iskola első négy-öt évében dől el, hanem otthon” - magyarázta.

Megvannak a középiskolai írásbeli felvételi megoldásai: itt ellenőrizhetitek

Nyilvánosságra hozta a Oktatási Hivatal a négy és öt évfolyamos középiskolák központi írásbeli felvételijének feladatsorait és megoldásait. Nézzétek meg, hány pontot szereztetek. Az írásbeli eredményéről a vizsgát szervező középiskolák 2018. február 8-áig közvetlenül tájékoztatják a vizsgázókat. A diákok a vizsga részletes eredményeit is megnézhetik azon az értékelőlapon, amelyet a középiskolától kapnak meg.

Idén a középiskolák 63 százaléka tette kér a jelentkezőktől írásbeli felvételi vizsgát, a többi intézmény az általános iskolai jegyek alapján rangsorolja a felvételizőket - Arató László kártékonynak tartja, hogy 10-12 éveseknek és 14 éveseknek vizsgázniuk kell, és hogy ez alapján alakulnak ki „jó iskolák” és a maradékból a „rossz vagy gyengébb iskolák”. Ez pedig - értenek egyet az oktatáskutatók - a magyar oktatás szelektivitását erősíti.

Annak sikerül, akinek van pénze előkészítőre?

„Az általános iskolák ráadásul ellenérdekeltek abban, hogy a diákjaik elmenjenek hat- és nyolcosztályosba, ezért az iskolák egy jó részében azt a negyedikes anyagrészt, amely a felvételin is kérhető, inkább a második félévben veszik elő. Ami érthető, hiszen nekik létérdekük, hogy ne néptelenedjenek el. De ez azok malmára hajtja a vizet, akik előkészítőket tartanak, illetve akik az előkészítőt meg tudják fizetni” - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Nem véletlen, hogy a középiskolai felvételi szabályait úgy alakították ki, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknek - a nyolcadikosokkal ellentétben - legyen egy „titkos” ügyintézési útjuk. A szülő dönthet úgy, hogy nem avatja be az általános iskolát a diák továbbtanulási terveibe, és önállóan tölti ki a jelentkezési és a tanulói adatlapot, sőt a felvételi eredményt is csak akkor kapja meg az iskola, ha a jelentkező bekerült a kiválasztott hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba.

Sokan az első ismeretlen kérdésnél pánikolnak be - ilyen volt a középiskolai felvételi

Jól összerakott, korrekt feladatsor - így értékelték az Eduline által megkérdezett szaktanárok a nyolcadikosok középiskolai felvételi feladatsorát. Matematikából kaptak ugyan egy-két meglepő példát a diákok, magyarból azonban garantáltan volt olyan feladat, amely elnyerte a tizennégy évesek tetszését. Persze a középiskolai felvételi ettől még igazi stresszfaktor az általános iskolásoknak, akiknek életükben először kell helytállniuk egy vizsgahelyzetben.

„A felvételi előkészítőkön viszont a diákok célzottan készülnek, a kiemelt anyagrészeket ismétlik át, olyan típusfeladatokat gyakorolnak, amelyek rendszeresen szerepelnek a feladatsorban. Ez pedig anyagi kérdéssé teszi a felvételire készülést” - mondja Arató László. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő is hasonló véleményt fogalmazott meg a wmn.hu-n megjelent cikkében, azt írja, „a felvételit egy 12-14 éves gyerek nem tudja IQ-ból megírni, tehát nyilván valami nagyon mást mér a felvételi kérdéssora: mondjuk, például azt, hogy adott gyerek szülei ki tudták-e fizetni az előkészítőt. Vagy azt, hogy az adott kiskorút mennyire gyűri maga alá a vizsgadrukk, illetve a kamaszkor (aminek nyilvánvalóan nem a koncentrált figyelem és az összeszedettség a legdominánsabb jellemzője)”.

Valódi iparág épült a középiskolai felvételire. Csak Budapesten több tucat felvételi előkészítő közül választhatnak azok a családok, amelyek megengedhetik maguknak a plusz kiadást, az egyik egyenesen azzal hirdeti magát, hogy a sikeres felvételihez nem elég, ha valaki otthon gyakorolja a feladatok megoldását. Az árak különbözőek: az egyik ilyen oktatási centrumban egy 6 alkalmas matekkurzusért 20 ezer forintot kérnek, máshol négy hónapos felkészítést kínálnak a matektesztre havi 16 ezer forintért. Ha valaki mindkét tárgyból szaktanári segítséggel készülne, az egyik neves budapesti gimnáziumban tartott előkészítőkön kétszer 26 ezer forintért, vagyis összesen 52 ezer forintért vehet részt.

Forrás: Túry Gergely

Aligha meglepő, hogy matekból van nagyobb kínálat. Van, ahol 3D-s modelleket vetnek be azért, hogy a gyerekek jobban megértsék a tananyagot, máshol egyetemi oktatók és hallgatók tartják a foglalkozásokat, de azt szinte mindenhol kiemelik, hogy szisztematikusan végigveszik a felvételi típusfeladatait, a „trükkös példákra” külön kitérnek, így a résztvevők előnyben vannak azokhoz képest, akik nem iratkoznak be egy ilyen kurzusra.

Kötelező felvételi: nem oszt, nem szoroz?

Mi lenne jobb a mostani rendszernél? Arató László szerint az iskolarendszer egészének átalakítása lenne a megoldás, a területi elvet kellene érvényesíteni. „Svédországban korábban a lakhelyük alapján mentek középiskolába a diákok, ez független volt attól, hogyan teljesítenek. Így nem az iskolák között, hanem az iskolákon belül voltak különbségek” - mondja, hozzátéve: még a sorsolásos rendszer is igazságosabb lenne társadalmilag, „bár ez a magyar közgondolkodástól nagyon távol áll”.

A kormány ezzel szemben éppen a középiskolai felvételi kötelezővé tételét tervezi - legalábbis az elmúlt hónapokban többször előkerült a téma. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már 2016 októberében arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, a kötelező felvételi bevezetését pedig "megkerülhetetlennek" nevezte. Palkovics László oktatási államtitkár pedig tavaly tavasszal egy szombathelyi rendezvényen beszélt arról, 2019-től az új nemzeti alaptanterv bevezetésével együtt kötelezővé tehetik a középiskolai felvételit, amely az egyetemi-főiskolai felvételire hasonlít majd.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a középiskolai felvételi kötelezővé tételének ötlete sem nem árt, sem nem használ. Egyszerűen rögzíti a jelenlegi rendszert. Az iskolák zöme azért nem kér központi felvételit, mert kevés a jelentkezőjük. Ha bevezetik a kötelező középiskolai felvételit, ezek az iskolák is vizsgáztatják majd a gyerekeket, de attól még  - magyarázza - nem lesz több jelentkezőjük.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (1)

Könyörgöm, ne mindig Aratót kérdezzék már meg, mert egyre nagyobb hülyeségeket nyilatkozik, ahogy telnek az évek...

Új hozzászólás



hirdetés

Nyelvoktatás hirdetés

hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X