Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban

7

Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.

Forrás: Fülöp Máté

Nem javultak, de legalább nem is romlottak az eredmények - ez derült ki a 2017-es kompetenciamérés csütörtökön nyilvánosságra hozott eredményeiből. A matematikai és szövegértési kompetenciát mérő tesztek átlagpontszámából jól látszik, hogy hiába szabta át a kormány a teljes közoktatást és szakképzést, a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok teljesítménye alig-alig változott.

hirdetés
hirdetés
Forrás: oktatas.hu
Forrás: oktatas.hu

„Az adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk mindössze a szövegértés és a matematika területén” – olvasható az Oktatási Hivatal elemzésében, amelyben azt is hozzáteszik: a különbségek olyan kicsik, hogy „azokkal sem a fejlődésre, sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani”. 

Több mint kétszázezer diák írta meg a tesztet
Összesen 264 546 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák írta meg a 2017-es kompetenciamérést – valamennyi magyarországi iskolában ugyanabban az időpontban kapták meg a tesztet a tanulók. Kétszer 45 perc alatt egy matematikai, ugyancsak kétszer 45 perc alatt egy szövegértési tesztet kellett megoldaniuk, emellett szüleikkel együtt kitölthettek egy olyan kérdőívet, amely a család szociális helyzetéről, a szülők munkaerőpiaci helyzetéről, lakhatási körülményeikről tartalmaz kérdéseket – az ún. tanulói kérdőív kitöltése nem kötelező, de a legtöbb iskolában arra kérik a diákokat, hogy válaszoljanak a kérdésekre.

Budapest vs községek: hatalmas a különbség

Még mindig hatalmasak a különbségek a falusi és a fővárosi iskolákban tanulók, a budapesti, a nyugat-magyarországi, valamint az észak-magyarországi és észak-alföldi diákok teljesítménye között. A legrosszabb átlageredményeket mind matematikából, mind szövegértésből az észak-magyarországi és az észak-alföldi diákok, valamint a községekben élő tanulók produkálták, míg a legmagasabb pontszámot a budapesti diákok szerezték.

Ezek az ország legjobb általános iskolái: itt a friss lista

A hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola, a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola - állami és egyházi iskola, valamint egyetemi gyakorlóiskola is szerepel a kiemelkedő teljesítményű iskolák listáján.

„E különbségeket nagyrészt a különböző településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzői magyarázzák” – írják az elemzésben. Jól mutatja a különbségeket és a diákok szociokulturális hátterének sokat emlegetett hatását például a hatodikosok matematikai átlageredménye: a legmagasabb pontszámot az V. kerületi diákok szerezték, míg a leggyengébb eredmény a gönci járásban született.

Még ennél is nagyobb a különböző iskolatípusok tanulói teljesítménye közötti különbség. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók 160-175 ponttal jobb átlageredményt értek el, mint az általános iskolákban tanuló kortársaik, az előnyük a 10. évfolyamon is jelentős marad – jobb eredményeket értek el a négyosztályos gimnáziumok tanulóinál is, a szakképző intézményekbe járók pontszámához képest még nagyobbak a különbségek. Persze ez aligha meglepő – emeli ki az Oktatási Hivatal -, hiszen a szerkezetváltó, vagyis hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba a diákok komoly kiválasztási folyamatot, szelekciót követően kerülnek be. 

Szakközépiskolák: szomorú eredmények

A szakközépiskolákban – vagyis a korábbi szakiskolákban – azonban siralmasak az eredmények. A hároméves szakképzést választó diákok nemcsak az országos átlagnál szereztek sokkal kevesebb pontot, a tizedikes szakközépiskolások átlageredménye a hatodikos általános iskolásokét sem éri el. „Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai, illetve szövegértési képességekkel rendelkeztek, hiszen ők már akkor is a lemaradók között voltak. Az azonban ezekből az adatokból is kirajzolódik, hogy egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 20%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem” – olvasható az elemzésben.

Nem véletlen, hogy pedagógusok és oktatáskutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy az újraszabott szakképzésben nagyon alacsony a közismereti óraszám - a kilencedikes szakközépiskolásoknak magyarból, matematikából és társadalomismeretből is mindössze heti 2-2 órájuk van, a tizedikesek pedig már csak heti 1 órában tanulnak magyart és matekot -, így nincs elég idő a készségfejlesztésre.

Baj van a középiskolai matekoktatással?

Az eredmények a matematikaoktatás gyenge pontjaira is rámutat: a hatodik és a nyolcadik évfolyam közötti két évben a diákok matematikai készségei jobban fejlődnek, mint a szövegértésük, a fejlődés azonban lelassul a nyolcadik és a tizedik évfolyam között. Miért baj ez? Mert a feladatsor a matematikai eszköztudást méri, vagyis azt, hogy a diákok gyakorlati helyzetben is tudják-e használni a matekórákon megtanult képleteket, technikákat. Például hogy ki tudják-e számolni, hány liter festéket kell venni a szobájuk kifestéséhez vagy el tudják-e dönteni, melyik bank ajánlata a kedvezőbb. Úgy tűnik, a "gyakorlati alkalmazási készségek" fejlesztésében gyenge a középiskolai matekoktatás.

„Bárki, aki ismeri a magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományait, alátámaszthatja, hogy a középiskolai matematika tananyag – kimondva, kimondatlanul – alapvetően matematikai modellek megismertetését és elsajátíttatását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is alapvetően ehhez alkalmazkodtak (...) A matematikai eszköztudásnak a 8. és a 10. évfolyam közötti kisebb mértékű fejlődése nagy valószínűséggel mindössze azt a tényt tükrözi, hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez” – olvasható az Oktatási Hivatal elemzésében.

Ezek a középiskolák is az ország legjobbjai közé tartoznak: egy másik lista

A budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium, a makói József Attila Gimnázium, a mátészalkai Budai Nagy Antal Szakgimnázium, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium - többek között ezek a középiskolák szerepelnek azon a listán, amelyet az Oktatási Hivatal állított össze a kiemelkedő pedagógiai teljesítményű intézményekről.

hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (7) , melyek közül a legfrissebbek:

Benkő Erzsébet

Nem tudom, hogy ki olvassa el ezeket a hozzászólásokat, de jó volna, ha olyan is elolvasná, aki tud is valamit tenni az oktatásért, valamit a diákok védelmében a tanárok visszaéléseivel szemben. A mi esetünk a következő:
A lányom jó nevű veszprémi gimnáziumba jár(t), ahol az Ő kompetencia eredménye az évfolyam legjobbja 93% matematika és 92% szövegértés. Az előtte levő legjobb 70 ponttal teljesített alatta. A szülei szerint a szorgalma meg van de a tanárok nem szívlelték és mindenféle mondva csinált koholmánnyal gyanúsították, és addig bántalmazták pszichésen, amíg szakember bevonására volt szükségünk és eldöntöttük, hogy feladjuk, az álmát nem valósíthatja meg orvos nem lesz majd esetleg tanár, mivel nem tud eléggé teljesíteni, hiszen az iskolába 3 nál jobbra nem tudott felelni. A tanárok is panaszkodtak, hogy nem tanul. Amikor megjött a kompetencia mérés eredménye, és más tanárokkal is felmérettük a tudását, akkor eldöntöttük, hogy ezt megbeszéljük az iskolába, hogy Ők a szakemberek beszéljenek a diákukkal, mert valójában az iskolának eredményt hoz, hiszen ez mérés alapján értékelik az iskolát és valami gond ott kell legyen amit meg kell oldani, akkor azt mondták, hogy vigyük más iskolába, elvittük.

Most én azt kérdezem, hogy a következő években az ide érkező diákok, akik a kompetencia mérés alapján választanak iskolát hova is mennek tanulni? hányadik a rangsorban az iskola? tudom erre az a válasz, hogy nem EGY diák az iskola de az a tény, hogy az iskola matematika mérés eredménye már nem 2114 hanem csak 2058 csak jelent valamit. Mivel büszkélkedik az iskola hol az a diák, aki a legjobb, szerintem kellene vigye az eredményt magával ahova megy és az iskolát újra kellene értékelni. A tanároknak sem ártana egy kis dorgálás, mert olyan hamar véleményt alkotnak anélkül, hogy ismernél saját diákjaikat, akikkel többet vannak mint a szülők, kiknek a kezére bízzuk a gyerekeinket? odavittönk egy olyan gyereket, aki verseny után versenyre járt és eredményeket halmozott fel többek között országos első díjat is nyert nem sport versenyen, hanem tanulmányin és az iskola 3 éve alatt a 3-ast alig érte el, Verseny? az szóba sem jöhetett.
Ha ezt esetet a tanárok nem tudják kezelni, akkor miért sírnak, a fizetésért, mit tesznek érte? és tárgyalhatnánk tovább és tovább de minek? Az iskola amúgy is azt mondja, hogy a kompetencia mérés NEM SZÁMÍT SEMMIT. Én úgy gondolom, hogy nem mindenért a kormány a hibás de kivételesen ezért igen. Miért várja el, hogy felkészült megbecsült szakemberei legyenek, ha a gyökeret nem ápolja kellő képen, ha nem a tanítás, hanem a sportolás a legfontosabb hiszen az iskola sport eredményt elért tanulói sokkal jobban nem vannak becsülve mint akik tanulnak. Ha a diák ilyen elismerést kap az iskolába, akkor miért maradjon az országba? már tanulni is elkívánkozik az országból és ha elment akkor biztos, hogy nem jön már vissza, hajrá Magyarország.

KandiAtusz

Az általános 1-3 osztályában tanítói, pszichológusi, orvosi és speciális torna/mozgáskoordinátor segítségével el kellene érni, hogy a tanulók 90 feletti %-a tudjon olvasni számolni és logikusan gondolkodni és szóban világosan kifejezni magát
mert e nélkül önálló életre képtelen,eseményekből következtetések levonnileírt szöveget pontosan megérteni, pénzből kalkulálni és heti vagy nagyobb cél érdekében félre is tenni,vagyis mindenkinek naponta döntéseket kell hoznia már középiskola elött onállóan eljutni az iskolába ott teljesíteni és a nap hátralévő részét hasznára fordítani. Az esetleg hiányzó agyi-és mozgáskoordinációk fejlesztését.Uszni!! Ezért kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokra kreatív készségek fejlesztésére és az alapvetően szükséges olvasás, írás, eseményekre a válaszkészség kifejlesztése,és a megfelelő döntés meghozatala a cél,Szaktárgyat csak utánna érdemes tanítani.
Ne egymásra mutogasson szülő és pedagógus hanem együtt törekedjen még akkor is ha közben az anyát is tanítani kell.

Egyik megjegyzésem, hogy a 6. osztályban ott van még egy sor jó tanuló az osztályokban, tehát tanulási képesség és IQ értelemben vegyes a kép, míg a szakmunkásképzésben (ezt ugye most szakközépiskolának csúfolják) a tanulási eredményesség (és jórészt IQ) értelemben a generáció alső 1/3-a vesz részt. Én nem csodálkozom azon, hogy egy későbbi kiváló gimnazista jobban olvas vagy számol 6. osztályos korában, mint egy általánosban kettes, hármas teljesítményt nyújtó későbbi szakmunkástanuló.
A másik, hogy a hatodikosok, nyolcadikosok jórészt még sokkal fegyelmezettebben töltik ki a feladatlapokat, mint a szakmunkástanulók, akik - mivel pl. az olvasás, számolás nehézséget, szinte fizikai fájdalmat jelent számukra - hamar feladják, s csak ücsörögnek a teremben, s nem dolgoznak. A tanárok pedig nem képesek őket motiválni e munkára, mert számukra semmi nem múlik az eredményességen.

Pedagógia

A szakközépiskolák "eredményessége" izgalmas kérdés és egyfajta "görbe tükör" a teljes középfokú oktatásról. Minden, ami baj, itt felerősítve jelenik meg. Értem ez alatt az iskolai infrastruktúra hiányosságát (főként az említett régiókban), ezzel szoros összefüggésben a tanárok túlterheltségét, hiszen a "hagyományos" terhek mellé fénymásolnia kell szövegértési feladatokat gyakorlás gyanánt, hisz tankönyv nincs a szakközépiskolák számára. Igaz, van egy munkafüzet, meg egy közismereti "tankönyv", de az nem sok segítséget nyújt.70 oldal egy teljes tanévre, miközben a mérésen tantárgyanként több mint 30 oldalnyi feladatot kell másfél-másfél óra alatt megoldani. Amennyiben célirányosan szeretné segíteni a tanár a tanulók szövegértési - és azáltal a matematikai, logikai, sőt, szakmai szövegértési - kompetenciáját, úgy nyomtatnia kell és a zsebébe kell nyúlni, minden óra előtt, illetve minden órára készíteni kell célirányos, lehetőleg fejlesztő és a szakmai tantárgyak tanulását könnyítő feladatlapot, lehetőleg minimum 16 oldalt, akár 100 tanulónak is. Ez demotiváló, ahogyan az is, hogy 9.-ben heti 2, 10.-ben heti 1 óra áll rendelkezésre. Ennyi még extramotivált, kiemelkedő képességű diákok mellett is csodával határos módon lenne elég. Itt viszont kiemelkedő felkészültségű és tanulási képességekkel rendelkező diákokról szó sincs. A szakközépiskola továbbá a notórius hiányzások és az abból eredő lemorzsolódás táptalaja. Aki alig jár órára, nos, arra alig ragad valami. Igaz, a heti 1 órában sem sokkal több... Valószínű az óraszámokat nem csökkenteni kellett volna és a tananyag átalakításának sem ilyen módon kellett volna történnie, hanem célirányosan, a kompetenciákat segítő módon. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok az online tanulást támogató, arra alapozó tartalom a komm-magyar "munkafüzetben" és "tankönyvben". Ez az iskolákban csak kivételes esetben adott. Abban meg reménykedni, hogy a szakközépiskolások (ők az egykori szakiskolások, szakmunkás-jelöltek) a szabadidejükben fognak gyakorolni szövegértést és, hogy magas szintű náluk az önálló tanulás képessége és igénye, igen nagy és nem biztos, hogy reális mértékű optimizmus(/naivitás) lenne. Mindezek ismeretében a kb. 1300-1400 körüli pontszámok nem is annyira rosszak... Végül is nem könnyű megkötözött lábbal táncversenyre menni, ha valakinek egyébként sem jó a mozgása.

Pedagógia

A szakközépiskolák "eredményessége" izgalmas kérdés és egyfajta "görbe tükör" a teljes középfokú oktatásról. Minden, ami baj, itt felerősítve jelenik meg. Értem ez alatt az iskolai infrastruktúra hiányosságát (főként az említett régiókban), ezzel szoros összefüggésben a tanárok túlterheltségét, hiszen a "hagyományos" terhek mellé fénymásolnia kell szövegértési feladatokat gyakorlás gyanánt, hisz tankönyv nincs a szakközépiskolák számára. Igaz, van egy munkafüzet, meg egy közismereti "tankönyv", de az nem sok segítséget nyújt.70 oldal egy teljes tanévre, miközben a mérésen tantárgyanként több mint 30 oldalnyi feladatot kell másfél-másfél óra alatt megoldani. Amennyiben célirányosan szeretné segíteni a tanár a tanulók szövegértési - és azáltal a matematikai, logikai, sőt, szakmai szövegértési - kompetenciáját, úgy nyomtatnia kell és a zsebébe kell nyúlni, minden óra előtt, illetve minden órára készíteni kell célirányos, lehetőleg fejlesztő és a szakmai tantárgyak tanulását könnyítő feladatlapot, lehetőleg minimum 16 oldalt, akár 100 tanulónak is. Ez demotiváló, ahogyan az is, hogy 9.-ben heti 2, 10.-ben heti 1 óra áll rendelkezésre. Ennyi még extramotivált, kiemelkedő képességű diákok mellett is csodával határos módon lenne elég. Itt viszont kiemelkedő felkészültségű és tanulási képességekkel rendelkező diákokról szó sincs. A szakközépiskola továbbá a notórius hiányzások és az abból eredő lemorzsolódás táptalaja. Aki alig jár órára, nos, arra alig ragad valami. Igaz, a heti 1 órában sem sokkal több... Valószínű az óraszámokat nem csökkenteni kellett volna és a tananyag átalakításának sem ilyen módon kellett volna történnie, hanem célirányosan, a kompetenciákat segítő módon. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok az online tanulást támogató, arra alapozó tartalom a komm-magyar "munkafüzetben" és "tankönyvben". Ez az iskolákban csak kivételes esetben adott. Abban meg reménykedni, hogy a szakközépiskolások (ők az egykori szakiskolások, szakmunkás-jelöltek) a szabadidejükben fognak gyakorolni szövegértést és, hogy magas szintű náluk az önálló tanulás képessége és igénye, igen nagy és nem biztos, hogy reális mértékű optimizmus(/naivitás) lenne. Mindezek ismeretében a kb. 1300-1400 körüli pontszámok nem is annyira rosszak... Végül is nem könnyű megkötözött lábbal táncversenyre menni, ha valakinek egyébként sem jó a mozgása.

Szilárd Blum

Mármint ez hogyan lehetséges...

Az egyik lehetőség, hogy a többi ország javult, mi szinten maradtunk.

A másik, hogy lehet, hogy a kompetenciamérések évről-évre szintillesztése lehetővé tesz némi csúszást. Azaz ha most kitöltetnénk kontrollvizsgálatként egy 10 évvel ezelőtti tesztsort egy értelmes méretű reprezentatív mintán, akkor gyengébb eredményt érnének el, mint az aktuális tesztlapon, mert évről-évre picit könnyebbek lettek a feladatok.

A harmadik lehetőség, hogy a kompetenciamérés adatai kozmetikázottak, és ez a tendencia növekvő. Nehéz mással magyarázni azt, hogy bizonyos általános iskolákból érkező tanulók mindig mélyen 8.-os szintjük alatt teljesítenek 10.-ben, hogy néhány iskolában átlagosan ugyanolyan matek teszteredményt ér el a kettes matekos, mint az ötös, és sorolhatnám a furcsaságokat.

A negyedik, hogy a PISA-teszt változott, a kompetenciamérés nem, és ma már igazából mást mérnek.

Szilárd Blum

Arra tudja valaki a választ (én nem, azért kérdezem), hogy a PISA-tesztben romlottunk, míg a szintén praktikus tudást mérő kompetenciamérésben minden változatlan?

Új hozzászólás



hirdetés

Felsőoktatás hirdetés

Felnőttképzés hirdetés

hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X