„Nem szervezünk írásbeli és szóbeli vizsgát, nem gyötörjük a gyerekeket újabb és újabb felvételi fordulókkal, csak az általános iskolai jegyeik alapján rangsoroljuk a hozzánk jelentkezőket. A kilencedikesek azonban a tanév elején kitöltenek egy tesztet, hogy pontos képet kapjunk a képességeikről, arról, hogy milyen területeken van szükségük jelentősebb fejlesztésre, mik az erősségeik” – mondja Edényi László, a X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója. A matematikai-logikai és a szövegértési kompetencia mellett tesztelik a gyerekek memóriáját és figyelemkoncentrációját, képi információk alapján a logikai gondolkodást, az eredményeket pedig alaposan kielemzik. „A tanáraink így megtudják, hogy a kilencedikesek milyen területen teljesítenek gyengén, mire kell nagyobb hangsúlyt fektetni. A nagyon jó teljesítményt nyújtó diákokkal az iskolapszichológus beszélget el, a szülők segítségével igyekszünk a tehetségeket olyan irányba terelni, hogy sokat kihozhassanak magukból” – magyarázza az 531 diákot oktató négyosztályos gimnáziumról, ahol a tizedikesek a tanév elején (vagyis jó néhány hónappal a „hivatalos”, országos kompetenciamérés előtt) egy kompetenciamérő próbatesztet töltenek ki, hogy a tantestület lássa, hol van szükség további fejlesztésre, „a tanárainktól pedig azt kértük, hogy az órákon a mindennapokból vett, életszerű feladatokat oldjanak meg a gyerekekkel”.

Úgy tűnik, bevált a néhány éve kidolgozott „mér-fejleszt” módszer, a Zrínyi egyike ugyanis azoknak a középiskoláknak, amelyet az Oktatási Hivatal idén is a kiemelkedő teljesítményű iskolák közé sorolt. A hivatal 2015 óta közli azoknak az intézményeknek a listáját, ahol a kompetenciamérés eredményei alapján az átlagosnál nagyobb a pedagógiai munka fejlesztő, illetve hátránykiegyenlítő hatása - a legfrissebb ilyen listát március közepén hozták nyilvánosságra. Azon számos olyan középiskola szerepel, amely a hagyományos szempontok, például a továbbtanulási és érettségi eredmények, a nyelvvizsgát szerző diákok száma alapján összeállított rangsorokra nem kerül fel, de pedagógiai munkája kiemelkedő: a X. kerületi gimnázium mellett ilyen például az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnázium és Szakközépiskola, a debreceni Kós Károly Szakgimnázium, a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium, de olyan középiskolákat is lehet találni a listán, amelyek hátrányos helyzetű térségben működnek sikeresen, ilyen például a Nyitott Ajtó Baptista Oktatási Központ edelényi tagintézménye vagy az encsi Váci Mihály Gimnázium és Szakgimnázium.

Ezek közül egyik sem – a szó klasszikus értelmében – elitiskola. Az Oktatási Hivatal listáján szereplő intézmények zömében – akárcsak a kőbányai gimnáziumban – nem tartanak írásbeli és szóbeli felvételit, az általános iskolai jegyek alapján kerülnek be az induló évfolyamokba a diákok, így a tanulók kompetenciái, a tudásuk, a motiváltságuk és a családi hátterük sokszínű. Egy ilyen iskolában más feladatokkal néz szembe a tantestület, mint az elitgimnáziumokban, ahol a kiemelkedő versenyeredmények, a hírnév, a népszerű tagozatok miatt többszörös a túljelentkezés, az írásbeli és a szóbeli felvételin a legjobb teljesítményű, rendszerint jó családi hátterű diákok kerülhetnek be az induló osztályokba, ezért a hangsúly – érthető módon – a tehetséggondozáson van.

Az Oktatási Hivatal listája és a középiskolai rangsorok között persze van átfedés, több gimnázium a HVG rangsorában is szerepel, ilyen például a debreceni Ady Endre Gimnázium, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium vagy éppen a győri Révai Miklós Gimnázium, az Oktatási Hivatal megfogalmazása szerint ezek a középiskolák "kiválóan építenek diákjaik biztos családi hátterére, és eredményesen gondozzák a rájuk bízott tehetségeket". 

„Tétje van a hovaszületésnek”

Miért fontos a társadalom szempontból, hogy egy tantestület pedagógiai munkája mennyire hatékony? Számtalan felmérés, így a sokat emlegetett PISA-kutatások is rámutattak arra, hogy Magyarországon nagyon erős az összefüggés a diákok társadalmi státusza és iskolai teljesítménye között, olyannyira, hogy egy tanuló családi háttere alapján viszonylag kicsi hibaszázalékkal meg lehet jósolni, eljut-e az érettségiig, szerez-e szakmát vagy éppen diplomát, ahogy a szomorú összefüggésről szóló egyik tanulmány fogalmazott: „tétje van a hovaszületésnek”. Ugyancsak erős az összefüggés a tanulók előzetes tudása és a várható teljesítménye között, vagyis aki már nyolcadikos korában sem brillírozott a kompetenciamérésen, valószínűleg tizedikesként sem fog, hiába telik el a két teszt megírása között két év.

Azokban a középiskolákban, ahol sokféle tanulmányi teljesítményű, sokféle családi hátterű diák tanul, a tantestület munkáját a tehetséges és jobb anyagi hátterű diákok fejlesztése mellett elsősorban azzal lehet mérni, hogy hová juttatják el a korábban gyenge eredményeket szerző vagy hátrányos helyzetű tanulókat – jobb eredményeket érnek-e a tanítványaikkal, mint az a korábbi eredmények és a szociális háttér alapján várható lenne, ezzel hozzásegítik-e őket a társadalmi mobilitáshoz. Edényi László azt mondja, mivel ők sem tartanak felvételit, náluk is jelentős különbségek vannak a diákok teljesítménye között, ennek ellenére alacsony a lemorzsolódási és a bukási arány, többek között felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek, „ha egy tanuló bejutott hozzánk, igyekszünk is őt megtartani”.

Hogyan állnak össze a listák?

Honnan lehet tudni, hogy egy diáknak milyenek voltak a korábbi eredményei, és milyen a szociokulturális helyzete? A kompetenciamérésen nemcsak az derül ki, hogy egy diák hány pontosra tudja kitölteni a matematikai vagy a szövegértési feladatsort. Egy tanuló adott évi eredményét össze lehet hasonlítani a két évvel korábbi átlagpontszámával, így meg lehet nézni, hogy például egy tizedikes kompetenciái mennyit fejlődtek nyolcadikos kora óta. A diákok szüleikkel együtt kitölthetik a szociokulturális hátterükre vonatkozó kérdőívet is – ebben például olyan kérdések szerepelnek, hogy kapnak-e a szülők rendszeres gyermekvédelmi támogatást, mi a legmagasabb iskolai végzettségük, van-e állandó munkahelyük –, amely lehetővé teszi a családi helyzet és a teszten szerzett pontszám közötti összefüggések vizsgálatát.

A következő táblázatokban azok a középiskolák szerepelnek, amelyek a 10. évfolyamos kompetenciamérés eredményei alapján kiemelkedő hátránykiegyenlítő hatással rendelkeznek a szövegértés vagy a matematika területén, illetve azok, amelyek az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztik a diákok képességeit.

Szövegértés - fejlesztés

A teljes lista az Oktatási Hivatal oldalán található, itt azokat a középiskolákat soroltuk fel, amelyek a fejlesztés terén az elmúlt öt évben legalább kétszer megfeleltek ennek a feltételnek.

Matematika - fejlesztés

Szövegértés - hátránykiegyenlítés

A hátránykiegyenlítésben kiemelkedő középiskolák listáján jóval több oktatási intézmény szerepel - a szövegértési eredmények alapján összeállított listán 200, a matematikai eredményekén 193, a két lista között természetesen nagy az átfedés, de vannak olyan gimnáziumok, szakgimnáziumok és szakközépiskolák, amelyek csak az egyik összesítésben kaptak helyet.

Az intézmények nagy száma miatt a következő két listán csak azok a középiskolák szerepelnek, amelyek az elmúlt öt évben legalább négyszer megfeleltek ennek a követelménynek, a teljes listát az Oktatási Hivatal oldalán lehet megnézni.

Matematika - hátránykiegyenlítés